A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vette át Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ügyét, miután Tényi István vesztegetés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést. Az ügyet korábban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség kezelte, de mivel Szijjártó már nem országgyűlési képviselő, mentelmi joga nincs, ezért a rendőrség hatáskörébe került. Az ügyészség szerint a feljelentésben foglaltak a Büntető törvénykönyv 291. § (1) bekezdése szerinti vesztegetés elfogadásának bűntette gyanújára utalhatnak. Ennek büntetési tétele akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a nyomozás és egy esetleges bírósági eljárás ezt alátámasztaná.
A történet 2026. július 15-én indult, amikor Szijjártó bejelentette: leadja parlamenti mandátumát, mert „rendkívül megtisztelő ajánlatot” kapott a BYD-tól, a világ egyik meghatározó, új energiájú járműveket gyártó vállalatától. A kínai cégcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként folytatja pályafutását. A BYD közölte, hogy a volt miniszter nem vesz részt a magyarországi leányvállalat irányításában. Orbán Viktor volt miniszterelnök a bejelentést a „nyár csúcsigazolásának” nevezte.
A lépés azonnal heves politikai reakciókat váltott ki. Magyar Péter miniszterelnök korrupciós gyanút és összeférhetetlenséget vetett fel, arra hivatkozva, hogy Szijjártó miniszterként jelentős állami támogatásokat, infrastrukturális fejlesztéseket és diplomáciai segítséget juttatott a BYD magyarországi beruházásaihoz. A nyilvánosan ismert adatok szerint több mint 71 milliárd forintnyi állami ráfordítás (infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, buszgyár stb.) kapcsolódott a projektekhez, a közvetlen munkahelyteremtési támogatások pontos összege pedig üzleti titoknak minősül. Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány átvizsgálja a BYD-hez kapcsolódó összes döntést, és az összeférhetetlenségi szabályokat is szigorítaná.
A nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozott az üggyel zárt ülésen. A tárgyaláson elhangzottakat 2051 végéig titkosították. A kormánypárti politikusok nemzetbiztonsági kockázatot láttak abban, hogy egy volt külügyminiszter minősített információk birtokában kerül egy nem NATO- vagy uniós hátterű vállalathoz, és felvetették Szijjártó esetleges meghallgatását is.
Fontos azonban hangsúlyozni: jelenleg gyanúról és nyomozásról van szó, nem vádemelésről vagy jogerős ítéletről. A feljelentés alapja lényegében az, hogy a volt miniszter olyan céghez szerződött, amelynek beruházásait korábban kormányzati pozícióból támogatta – ez a klasszikus „forgóajtó” jelenség, amely Európa-szerte előfordul, és sok országban csak részben szabályozott. Szijjártó hosszú évek óta a külgazdasági kapcsolatok és a nagy beruházások vonzásának szakértője volt; a BYD számára éppen ez a tapasztalat és a nemzetközi hálózat lehet értékes, nem feltétlenül valamilyen konkrét „meghálálás”.
A BYD szegedi gyára Magyarország egyik legnagyobb zöldmezős beruházása, amely több ezer munkahelyet ígér, és a korábbi kormány kifejezetten a külföldi tőke vonzására építette gazdaságpolitikáját. Az, hogy egy ilyen projektben kulcsszerepet játszó politikus később a cég nemzetközi csapatában kap helyet, sokak szemében logikus karrierlépés, mások viszont – különösen a kormányváltás után – korrupciós narratívát építenek rá.
A BRFK most a rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja, van-e bűncselekmény gyanúja. Amíg a nyomozás nem zárul le, és nem születik vádemelés, addig Szijjártó Pétert a gyanú ellenére is megilleti az ártatlanság vélelme. Az ügy politikai kontextusa – a Tisza-kormány és a korábbi Fidesz-kormány közötti éles szembenállás – egyértelműen rányomja a bélyegét a nyilvános vitára, ezért különösen fontos, hogy a hatóságok szakmai alapon, politikai nyomástól mentesen járjanak el.
Leave a Reply