A Tisza Párt jelöltje 140 igen és 6 nem szavazattal nyerte el a tisztséget; a Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, és az eljárást illegitimnek minősítették.
A megválasztás körülményei
A szavazásra azért került sor, mert a Tisza-kormány többsége júliusban elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely idő előtt megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. A Fidesz és a KDNP ezt alkotmányos puccsnak, illetve „zsarnokságnak” nevezte, és bojkottálta a választást. A képviselők helyett Tatán, az 1956-os forradalom emlékművénél koszorúztak.
Más jelölt nem indult. A Mi Hazánk próbálkozott Tóth Máté indításával, de nem gyűjtötte össze a szükséges ajánlásokat. Baka András így egyedüli jelöltként kapta meg a szükséges támogatást. Hivatalát augusztus 19-én veszi át.
Baka András 73 éves jogtudós, korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája (1991–2008), majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. 2011-ben az Orbán-kormány alkotmánymódosítással távolította el a bíróság éléről; a strasbourgi bíróság később jogsértőnek találta az eljárást. A Tisza-párti kormány most őt választotta átmeneti államfőnek az új alkotmány elfogadásáig.
A kritika középpontjában: a tatai eset
A megválasztást heves viták kísérték. A Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a jobboldali közvélemény egy része Baka András 2008-as strasbourgi szerepét hozta fel, amely az 1956-os tatai eseményekhez kapcsolódik.
1956 október 26-án Tatán a forradalmi események során fegyveres összecsapás történt a járási rendőrkapitányság udvarán. Korbély János százados (később ezredes) vezette különítmény és a felkelők között lövöldözés tört ki; három ember meghalt, többen megsebesültek. A magyar bíróságok a 2000-es években Korbélyt emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélték el (végül jogerősen öt év börtönre).
Korbély az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Nagykamara 2008. szeptember 19-i ítéletében (11:6 arányban) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét (nincs büntetés törvény nélkül). A bíróság szerint a cselekmény 1956-ban nem volt kellően előrelátható módon emberiség elleni bűncselekmény a nemzetközi jog szerint, többek között azért, mert a megölt Kaszás Tamás fegyveres felkelő vezető volt, nem védelem alatt álló civil. Baka András a többségi álláspontot támogatta, és később nyilvánosan is vállalta: szerinte a nemzetközi jognak megfelelő döntés született.
A kritikusok – köztük fideszes politikusok – ezt úgy értelmezik, hogy Baka András felmentette a forradalom leverésében részt vevő elkövetőt, és ezzel a kommunista diktatúra iránti lojalitását mutatta meg. Szerintük ezért nem alkalmas arra, hogy a nemzet egységét képviselje.
A másik oldal – a Tisza képviselői és jogászok – hangsúlyozza: az EJEB nem büntetőbíróság, nem Korbély bűnösségéről döntött, és nem „felmentette” őt. Az eljárás a magyar állam ellen folyt, a kérdés pedig az volt, hogy a büntetés megfelelt-e a nullum crimen sine lege elvének. A strasbourgi döntés után a magyar bíróságok újra tárgyalták az ügyet, és más jogi minősítéssel ismét elítélték Korbélyt.
Baka András beszéde és a tisztség jellege
A megválasztás után Baka András esküt tett, majd beszédet mondott. Hangsúlyozta: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra.” Azt mondta, a társadalom egy része felszabadulást és reményt érez, mások csalódást és bizonytalanságot – ez demokratikus körülmények között természetes. A köztársasági elnök feladata szerinte az, hogy a politikai különbségektől függetlenül a nemzet egységét fejezze ki, és őrködjön a demokratikus működés felett.
A köztársasági elnöki tisztség Magyarországon elsősorban ceremoniális, de fontos alkotmányos ellenőrző szerepe van. Baka András mandátuma az új alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évig tart. A Fidesz továbbra is illegitimnek tartja mind a választást, mind az új elnök személyét.
A vita tehát nem csupán egy 70 éves jogi ügyről, hanem arról is szól, hogy a jelenlegi politikai átmenetben ki képviselheti a nemzeti egységet – és hogy a múltbeli bírói döntések mennyiben határozzák meg ezt a képességet.
A fő kérdés, hogy mennyire lehet értelmezni azt, hogy nem lehet uralkodni bosszúra alapozva, abban az esetben, hogy az előző politikai vezetés idő előtt eltávolította a tisztségéből.
Leave a Reply