Szerbia európai integrációs minisztere, Nemanja Starović a napokban megerősítette: a kormány célja, hogy 2027 végéig teljes mértékben végrehajtsa azt az intézkedési tervet, amely felkészítené az országot a schengeni övezethez való csatlakozásra. A belgrádi vezetés már létrehozott egy külön operatív munkacsoportot (a Belügyminisztérium vezetésével), és elfogadta a szükséges reformtervet.
Starović a Radio Beograd és az RTS interjúiban hangsúlyozta, hogy Szerbia számára kulcsfontosságú a négy európai tétel, az emberek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgása minél teljesebb megvalósítása. Ezt a schengeni térséghez és az egységes európai piachoz való csatlakozással kívánják elérni, akár már a teljes EU-tagság előtt. A miniszter szerint a teljes jogú tagság a jelenlegi uniós belső nehézségek miatt a következő évtized végéig nehezen reális, ezért a fokozatos integráció stratégiai jelentőségű.
„A schengeni megállapodáshoz való csatlakozás Szerbia érdeke, és elkötelezetten dolgozunk az összes technikai kritérium teljesítésén, hogy készen álljunk a csatlakozásra akár már az EU-tagság előtt is, ha erre lehetőség nyílik. Az Orosz Föderáció állampolgárai számára a vízum bevezetése nem merül fel.”
Korábban, 2026 júniusában Aleksandar Vučić államfő is határozottan cáfolta a vízummentesség megszüntetéséről szóló spekulációkat, és kijelentette: ha bármilyen ilyen döntés születne, azt azonnal visszavonnák. Hasonlóan nyilatkozott júliusban Nenad Popović miniszter is.
Montenegró tényleg lépett
A montenegrói kormány 2026. július 23-án döntött arról, hogy 2026. november 1-jétől vízumkötelezettséget vezet be az orosz, belarusz, kínai, szaúd-arábiai és török állampolgárok számára. A lépés az EU-csatlakozási tárgyalások 24. fejezetéhez (igazságügy, szabadság és biztonság) kapcsolódó kötelezettség, és része annak a folyamatnak, amellyel Podgorica 2028-ra kívánja elérni a teljes uniós tagságot.
Szerbia esetében a helyzet összetettebb. Az ország 2009 óta vízummentes rendszert tart fenn Oroszországgal (30 napos tartózkodás esetén), és egyike azoknak az európai államoknak, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A schengeni övezethez való csatlakozás elvileg megköveteli a közös uniós vízumpolitika teljes átvételét – Oroszország pedig szerepel azon országok listáján, amelyek állampolgárainak vízumra van szükségük. A gyakorlatban azonban a schengeni tagság és a teljes EU-tagság nem mindig esik egybe (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein is a schengeni térség része anélkül, hogy az Unió tagjai lennének).
Politikai és gazdasági kontextus
Szerbia évek óta egyensúlyozik az európai integráció és az orosz kapcsolatok között. Az orosz turisták jelentős szerepet játszanak a szerb turizmusban, és Belgrád számára fontos a kétoldalú gazdasági és politikai viszony. Ugyanakkor az EU-csatlakozási tárgyalásokban a vízumpolitika összehangolása és a schengeni feltételek teljesítése hosszú távon elkerülhetetlen követelmény.
A jelenlegi helyzet szerint Szerbia 2027 végéig a technikai felkészülésre összpontosít, de a vízummentesség megszüntetése az orosz állampolgárok számára – a miniszter és a legmagasabb szintű vezetők nyilatkozatai alapján – jelenleg nincs napirenden. A kérdés a jövőben, a schengeni tárgyalások előrehaladtával újra felmerülhet, de egyelőre a hivatalos álláspont egyértelműen a status quo fenntartása mellett szól.
Leave a Reply