A Trump-adminisztráció újabb jelentős, az eddigi amerikai energiapolitikát gyökeresen megfordító javaslatot tesz a ukrajnai háború lezárására irányuló tárgyalások részeként: Európa térjen vissza a nagyobb volumenű orosz földgázvásárlásokhoz. A The New York Times október 17-i riportja szerint Jared Kushner és Steve Witkoff, Trump békeküldöttjei, a lehetőséget ukrán és európai tisztviselőkkel is felvetették – többek között Volodimir Zelenszkij elnökkel Kijevben múlt hónapban, illetve egy miami találkozón európai delegációkkal is.
A javaslat lényege, hogy Ukrajna engedélyezze a korábban orosz gázt Európába szállító vezetékek újraindítását. Az amerikai oldal szerint ez gazdasági ösztönzőként szolgálhatna Moszkvának a háború befejezésére, miközben Ukrajna tranzitdíjakból bevételhez jutna, Európa pedig olcsóbb energiához. A Fehér Ház álláspontja szerint a háború emeli az európai energiaárakat, és a béketerv részeként gazdasági ösztönzőket is fontolgatnak.
Európai ellenállás és a korábbi politika feladása
Az ötletet az európai partnerek óvatosan, sőt sokan elutasítóan fogadták. Évek óta – az Egyesült Államok támogatásával – dolgoznak azon, hogy csökkentsék, majd teljesen kivezessék az orosz gázimportot. A javaslat ezt a folyamatot részben visszafordítaná, gazdasági előnyt adna Moszkvának, és újra regionális befolyást biztosíthatna Oroszországnak Európában. Kritikusok szerint a megközelítés hibás: inkább Oroszországot erősíti, mintsem nyomást gyakorolna Vlagyimir Putyinra vagy Ukrajnát támogatná.
Korábban, október 8-án a Reuters is beszámolt arról, hogy Kushner és az orosz Kirill Dmitrijev tárgyaltak arról, hogy amerikai befektető kerüljön a Nord Stream vezetékekbe – amelyek a háború előtt Németországba szállítottak orosz gázt. Kushner a béke egyik kulcsának a gazdasági megállapodásokat tartja.
Tágabb kontextus: diesel-üzlet, szankcióenyhítés és feszültségek
A gázjavaslat illeszkedik a Trump-adminisztráció közelmúltbeli lépéseihez. Október 9-én Trump bejelentett egy megállapodást Putyinnal, amely szerint Oroszország azonnal több százezer tonna dízelt szállít az amerikai és globális piacra (további mennyiségeket novemberben és azt követően). Az amerikai pénzügyminisztérium ideiglenes engedélyt adott az orosz dízel szankcióinak felfüggesztésére 2027 áprilisáig. A cél az amerikai üzemanyagárak csökkentése volt a novemberi félidős választások előtt, a közel-keleti (iráni) konfliktus okozta áremelkedés közepette. Zelenszkij „ajándéknak” nevezte Putyinnak, és hangsúlyozta, hogy ez a háború finanszírozását segíti.
Trump emellett nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy hagyja abba az orosz finomítók elleni csapásokat, és bejelentett egy „energiás tűzszünetet”, amelyet azonban sem Moszkva, sem Kijev nem erősített meg teljes mértékben. Az orosz csapások ukrán energetikai infrastruktúrára folytatódtak. Emellett Trump végrehajtó rendelettel felfüggesztette a Kongresszus által elfogadott, Lindsey Graham szenátor után elnevezett szankciós törvény egyes elemeit is.
Európa élesen kritizálta a diesel-üzletet. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő és több vezető hangsúlyozta: a háború befejezéséhez nagyobb nyomás kell Oroszországra, nem enyhítés. Trump viszont „képmutatással” vádolta az EU-t, utalva arra, hogy Európa a háború kezdete óta százmilliárdokat fizetett Oroszországnak energiáért.
A valóság az európai importban
Bár az EU célja a teljes kivezetés (az orosz LNG-import teljes tilalma 2027. január 1-jétől lép életbe a hosszútávú szerződésekre is), a gyakorlatban még mindig jelentős mennyiségek érkeznek. A német Urgewald szervezet adatai szerint 2026 első kilenc hónapjában rekord mennyiségű, 12,18 millió tonna orosz sarkvidéki (Yamal) LNG érkezett EU-kikötőkbe – 9,5%-kal több, mint egy évvel korábban –, ami mintegy 7,88 milliárd euróba került. Franciaország, Hollandia és más országok a fő vevők. Pipeline-gáz is folyik továbbra is (főleg Magyarországra, Szlovákiába).
Következmények
A javaslat újabb feszültséget okoz a transzatlanti kapcsolatokban és a béketárgyalásokban. Az amerikai oldal „jóléti megállapodásokat” és gazdasági ösztönzőket hangsúlyoz, míg európai és ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország anélkül kap könnyítéseket, hogy valódi engedményeket tenne. Egyes források szerint az amerikai fél részesedést is kérne a gáztranzitból. A háború ötödik évében a Trump-adminisztráció inkább a gazdasági ösztönzésre és az energiaárak csökkentésére fókuszál, ami ellentmond a korábbi nyugati szankciós stratégiának.
A helyzet dinamikus: a Miami-tárgyalások és a kijevi megbeszélések után a béketervek továbbra is formálódnak, de az európai ellenállás és az ukrán aggodalmak jelentős akadályt jelenthetnek.
Vélemény, hozzászólás?