Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban kormányzó Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke vasárnap este győzelmet hirdetett pártja jelöltjeinek a Bosznia-Hercegovinában tartott általános választásokon. A pro-orosz politikus szerint a Szerb Köztársaság a voksolás után saját hadsereget, határőrséget és hírszerzést követel, valamint vissza akarja venni a közvetett adók beszedésének jogát.
„Ez az egyetlen esély, hogy visszatérjünk az eredeti daytoni megállapodáshoz… visszaadjuk a hadsereget a Szerb Köztársaságnak, a határőrséget és mindazt, amit a »főképviselők« elvettek tőlünk, és amiről képviselőink nyomás alatt, antidemokratikus légkörben szavaztak. A közvetett adókat a saját kezünkbe akarjuk, a hírszerzést is; elegünk van a szarajevói áskálódásból” – idézte Dodikot az orosz Pravda Balkan, olyan formulában, amely évek óta visszatérő eleme a banjalukai retorikának.
Előzetes eredmények
A szavazás október 4-én zajlott. Az előzetes adatok szerint az SNSD jelöltjei tartják a kulcspozíciókat. Željka Cvijanovićot újraválasztották a bosznia-hercegovinai háromtagú elnökség szerb tagjának: az AP jelentése szerint a szavazatok közel 90 százalékának összeszámlálásakor több mint 55 százalékon állt, mintegy 30 százalékponttal a legközelebbi riválisa előtt. A Szerb Köztársaság elnöki posztján Savo Minić, a jelenlegi miniszterelnök vezetett; a Bloomberg az előzetes, 95 százalék feletti feldolgozottságú adatok alapján megválasztottnak írta. A köztársaság nemzetgyűlésében az SNSD listája a feldolgozott szavazatok alapján 39 százalék körül állt, messze a Draško Stanivuković vezette Biztonságos Szerb Köztársaság Mozgalom és a Szerb Demokrata Párt (SDS) előtt. Dodik koalíciós partnereivel kétharmados többséget ígért a banjalukai parlamentben.
A politikus a győzelmet Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási sikeréhez és Vlagyimir Putyin támogatásához kötötte. „Ha nem lett volna Trump nagyszerű győzelme, ma valószínűleg politikailag holtak lennénk” – mondta. Szeptember 29-én a Kremlben Putyin fogadta Dodikot és Minićet; a találkozón a daytoni rendszerről, a közelgő választásról és Oroszország támogatásáról is szó esett.
Dodik nem indulhatott
Dodik maga nem szerepelt a szavazólapon. A Szerb Köztársaság korábbi elnökét tavaly elítélték, mert szembehelyezkedett a daytoni béke felett őrködő nemzetközi főképviselő döntéseivel, és eltiltották a közhivatal viselésétől. A kampányt így is ő uralta: az AP szerint patrióta retorikája élezte az etnikai feszültséget abban az országban, amelyet az 1992–95-ös háború óta a rideg daytoni kompromisszum tart egyben.
Mit jelent az „eredeti Dayton”?
Az 1995-ös daytoni megállapodás két entitásra osztotta Bosznia-Hercegovinát: a bosnyák–horvát Föderációra és a szerb többségű Szerb Köztársaságra, valamint a különleges státusú Brčkói Körzetre. A kezdeti években az entitásoknak saját fegyveres erejük volt. A 2000-es évek közepén, a főképviselői reformok nyomán ezeket összevonták a bosznia-hercegovinai fegyveres erőkbe; az állami határőrség és a közvetett adóhatóság (az áfa és a jövedéki adók beszedője) szintén országos hatáskörbe került. Dodik ezeket a lépéseket a „magas képviselők” által kierőszakolt, az eredeti megállapodástól eltérő centralizációnak nevezi, és a kompetenciák visszavételét a Szerb Köztársaság „daytoni önállóságának” helyreállításaként adja elő.
Elemzők vasárnap este arra figyelmeztettek, hogy a mostani eredmény után Banja Luka várhatóan újra előveszi ezt a követelést – saját hadsereget és pénzügyi hatáskört –, ami újabb politikai válságot nyithat Szarajevó és a Szerb Köztársaság között. Az Európai Unió csatlakozási kilátásai és a gazdasági nyomás mellett ez a törésvonal marad a boszniai politika fő törésvonala: Dodik nyíltan Oroszországhoz és az új washingtoni adminisztrációhoz igazodik, miközben Szarajevó és a nemzetközi felügyelet az egységes állam intézményeit védi.
Leave a Reply