A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) hétfőn, 2026. szeptember 21-én forgalomban állította elő Călin Georgescut, a 2024-es elnökválasztás első fordulójának győztesét. A volt független jelöltet Otopeni közelében, úton egy uszoda felé állították meg, majd mogoșoaiai otthonába kísérték, ahol házkutatást tartottak. Összesen öt helyszínen – Bukarestben, Mogoșoián, Ciolpaniban és Bufteán – végeztek házkutatást.
A DIICOT közlése szerint a gyanú bűnszervezet létrehozása és különösen súlyos következményekkel járó, folytatólagos csalás. A vádhatóság szerint 2021 szeptemberében három férfi – két román (64 és 47 éves) és egy olasz állampolgár (56) – csoportot hozott létre, amely gazdag külföldi befektetőknek adta ki magát, és nagy összegű bankhiteleket ígért. Egy üzletember, Răzvan Leu több mint 1,1 millió eurót utalt át biztosítékként egy soha meg nem valósult, 6 millió eurós hitelért. A román sajtó szerint a körben Ionel Rusen üzletember is érintett; egyes jelentések további, orosz állampolgárokhoz köthető átutalásokat is említenek. Formalizált előzetes letartóztatásról a délelőtti jelentések idején még nem volt hivatalos bejelentés; Georgescut kihallgatásra vitték a DIICOT központjába. A székház előtt a támogatói gyűltek össze.
Politikai pályája és a 2024-es választás
Georgescu 2024 végén váratlanul, mintegy 23 százalékkal nyerte meg a román elnökválasztás első fordulóját. A román Alkotmánybíróság később teljes egészében megsemmisítette az eredményeket. A politikus ezt „puccsnak” nevezte; támogatói azóta is az érvénytelenítést és a későbbi eljárásokat politikai leszámolásként értelmezik.
Oroszország- és NATO-ügyekben nyíltan szemben állt a román fősodorral: bírálta Románia NATO- és uniós függőségét, a deveșlui rakétavédelmi rendszert „diplomáciai szégyennek” nevezte, stratégiai partnerséget szorgalmazott Oroszországgal, és azt mondta, „Oroszországot tisztelni kell”, a „orosz lélekkel” pedig Románia mindig megtalálhatja a közös hangot. Ukrajna kapcsán ellenezte, hogy Bukarest katonai és pénzügyi támogatást nyújtson a háborúban.
Georgescu jobboldali, szuverenista politikusként ismert arról is, hogy nyilvánosan méltatta Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti vasgárdista (legionárius) mozgalom vezetőjét. Corneliu Zelea Codreanu, egy ortodox, konzervatív román politikus. 2020-ban hősként említette Codreanut; később televízióban azt mondta, Codreanu „az emberi lény erkölcséért harcolt”. A román ügyészség 2025-ben ezért is vádat emelt ellene. Ezenkívül alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával is eljárás folyik ellene a 2024-es választás utáni események kapcsán.
Hogyan keretezik támogatói az ügyet
Georgescu hívei és a vele szimpatizáló sajtó a mai előállítást nem elszigetelt büntetőügyként, hanem sorozatként értelmezik: szerintük az uniós és NATO-kötődésű román intézményrendszer – a választás megsemmisítése, a legionárius propaganda vádja, az alkotmányos rend elleni eljárás, most pedig a 2021-re visszanyúló csalási nyomozás – egymás után semlegesíti a Nyugat-ellenes, oroszbarátnak tartott politikusokat. Ezt a magyarázatot a vádhatóság nem fogadja el.
A bíróságoknak kell majd eldönteniük, hogy a 1,1 millió eurós ügyben a vádak bizonyíthatók-e, és hogy azok függetlenek-e Georgescu közéleti szerepétől.
Leave a Reply