Két egymást követő vasárnap alakította át a keletnémet politikai térképet. Szeptember 6-án Szász-Anhaltban, szeptember 20-án pedig Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben szavaztak. Az Alternatíva Németországért (AfD) mindkét keleti tartományban első helyen végzett, Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) pedig történelmi mélypontra zuhant. Maga a kancellár ismerte el: baj van.
Előző hétvége: „mélyen megrázott bennünket”
Szász-Anhaltban az AfD 43,8 százalékot kapott – több mint kétszer annyit, mint öt éve –, és csak hajszálnyira maradt az abszolút többségtől (39 mandátum a 83-ból). A CDU 17,2 százalékra zuhant, elveszítette összes egyéni körzetét.
Merz másnap ezt mondta: „Mindannyian mélyen megrázottak vagyunk. Ilyen formában nem számítottunk erre.” A választást nemcsak a tartomány, hanem egész Németország számára fordulópontnak nevezte, és külön kitért a nemzetközi reakciókra. Congratulált Elon Musk, megjelent Donald Trump platformján is a grafika, Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin közeli munkatársa pedig „történelmi győzelemként” ünnepelte az eredményt.
A kancellár szerint Moszkvában különösen nagy az öröm, és ez nem véletlen: Oroszország célja a nyugati értékrend destabilizálása. Az AfD programjának része a szankciók enyhítése, az olcsó orosz energia visszaállítása és az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítása. Merz kijelentette: „Egy millimétert sem térek el attól az alapmeggyőződésemtől, hogy a szabadságunkat, különösen most, Oroszországgal szemben kell megvédenünk.”
Ez a hétvége: a CDU kiesett a tartományi parlamentből
Vasárnap Mecklenburg–Elő-Pomerániában az előzetes hivatalos eredmény szerint az AfD 38,2 százalékot szerzett (2021-ben 16,7 volt), a kormányzó SPD Manuela Schwesig tartományi miniszterelnökkel 35,5-öt. A Baloldal 6,5, a Zöldek 5,7 százalékkal bejutottak.
A CDU 4,9 százalékot kapott. A Német Szövetségi Köztársaság történetében először fordult elő, hogy a kereszténydemokraták nem lépik át az 5 százalékos küszöböt, és kiesnek egy tartományi parlamentből. A BSW 4,8, az FDP 1,0 százalékkal szintén kint maradt. A részvétel magas volt, nagyjából 78–79 százalék.
A 71 fős schwerini Landtagban az AfD 32, az SPD 29, a Baloldal és a Zöldek 5-5 mandátumot kapott. Az AfD-nek nincs koalíciós partnere: a többi párt tartja a „tűzfalat”. Schwesig ezért rot-rot-grün (SPD–Baloldal–Zöldek) koalícióval folytathatja. A miniszterelnök este azt mondta: az AfD az abszolút többséget akarta, „én voltam a nő a kék ellen, és ez sikerült”. A többség a demokratikus pártokra szavazott.
Merz még a végleges számok előtt, a CDU-székházban nyilatkozott: „A mecklenburg–elő-pomerániai eredményt nem lehet szépíteni. Ez katasztrófa.” A pártját „szétmorzsolták az SPD és az AfD polarizációjában”. Visszalépést nem jelentett be: a reformokat folytatni akarja, mert Németországot „alkalmassá kell tenni a jövőre”.
Friedrich Merz kancellár a választás estéjén: a CDU eredményét katasztrófának nevezte, de marad a posztján.
Berlinben a Baloldal nyert, az AfD ott is nőtt
Ugyanezen a napon Berlinben a Die Linke 25,7 százalékkal először lett a legerősebb párt a képviselőházban – több mint a duplája a 2023-as eredménynek. A CDU 18,8, az AfD 16,3, a Zöldek 14,3, az SPD 12,1 százalékot kapott. A BSW és az FDP kiesett. A fővárosban a Baloldal–Zöldek–SPD koalíció a legvalószínűbb.
Az AfD itt is jelentősen erősödött, de messze elmaradt a keleti tartományi eredményeitől, és kormányzásra esélye nincs.
Az AfD „új népfrontot” hirdet, Merzre nyomást helyez
Alice Weidel, az AfD társelnöke a CDU összeomlása után azt mondta: „Mi vagyunk Németország új népfrontja.” Merz lemondását követelte. Tino Chrupalla szerint a kancellár távozása „megkönnyebbülés lenne az országnak”. Az AfD országos szinten is a legerősebb párt a közvélemény-kutatásokban, 28–29 százalék körül.
A valóságos hatalomátvétel azonban egyelőre elmaradt. Szász-Anhaltban sem sikerült az abszolút többség, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig a tűzfal miatt az AfD ellenzékben marad. A keleti tartományokban a párt a bevándorlás, a gazdasági bizonytalanság, a merzi reformok és az Ukrajna-politika kritikájával gyűjtött szavazatot.
Mit jelent ez Berlinnek és Európának?
Merz 2025-ös szövetségi győzelme után fekete-vörös koalíciót vezet. A népszerűsége alacsony, a CDU keleti bázisa pedig két hét alatt összeomlott. A kancellár ragaszkodik a reformokhoz és az oroszellenes vonalhoz, de a saját pártjában is nő a feszültség. A „tűzfal” – a többi párt együttműködési tilalma az AfD-vel – egyelőre tart, a közvéleményben azonban már többségben vannak azok, akik szerint nem kellene automatikusan kizárni minden együttműködést.
A két hétvége üzenete egyértelmű: az AfD keleten már nem protestpárt, hanem a legerősebb erő. A CDU történelmi veresége, Merz nyílt beismerése és a moszkvai gratulációk együtt mutatják, hogy a német belpolitika és a keleti geopolitika most ugyanabban a válságban találkozik. A kancellár azt mondja, nem adja fel. A szavazók két tartományban másképp döntöttek.
Leave a Reply