Trump pénteken azt mondta: a két megbízott „javaslatot visz a háború befejezésére”. A Fehér Ház szerint Moszkvában „érdemi terveket” beszéltek meg a következő lépésekről, amelyeket a következő hetekben hoznak nyilvánosságra. A Financial Times forrásai szerint a küldöttek korábbi békeokmányok frissített változatát vitték magukkal, nem teljesen új konstrukciót. A fő vitapont továbbra is a Donbasz: Oroszország a még ukrán kézen lévő keleti területek átadását követeli, Ukrajna ezt elutasítja.
A küldöttek biztonsága miatt ideiglenes szünetet kértek a fővárosok elleni csapásokban. Zelenszkij pénteken vállalta, hogy Ukrajna tartózkodik a moszkvai és orosz energetikai célpontok elleni támadásoktól, Oroszország pedig három napra szüneteltette a kijevi csapásokat. Witkoff és Kushner vonattal érkezett Kijevbe.
Mit mondtak az amerikaiak?
Witkoff Kijevben azt mondta: Moszkvában „jelentős előrelépést” érzett, „új ötleteket” hallott, és „magabiztos, hogy jó megoldás lesz”. Hozzátette: mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie, de „megvannak az összetevők”. Kushner a háromoldalú (amerikai–orosz–ukrán) formátumot szorgalmazta, mert így a felek közvetlenül beszélhetnek, nem az Egyesült Államoknak kell közvetítenie. Szerinte Trump nemcsak a harc leállítását akarja, hanem tartós béke feltételeit. Garancia nincs, de próbálkozni kell.
Kushner és Witkoff szerint a következő hetekben bejelenthetik az újabb háromoldalú fordulót. Zelenszkij európai partnereket is bevonna: vasárnap már ott voltak a brit, francia és német nemzetbiztonsági tanácsadók, és megállapodtak, hogy Ukrajna, az Egyesült Államok és Európa a közeljövőben újra találkozik.
Mit mondott Zelenszkij?
Az ukrán elnök „nagyon tartalmasnak” nevezte a többkörös tárgyalásokat. Elmondta: szóba került a területi kérdés, a biztonsági garanciák, Ukrajna jövője és egy háború utáni „jóléti terv”. A Donbaszról azt mondta: „A Donbasz kérdése nem csak a Donbasz kérdése. Közöttünk ez az egész háború kérdése.” Szerinte az ilyen ügyeket vezetői szinten kell rendezni. Ukrajna továbbra sem kész feladni a Donbasz még ukrán kézen lévő részeit.
Zelenszkij nem bízik abban, hogy tél előtt lezárul a háború. Azt mondta: ha a harc télen is tart, Kijev légvédelemre, energetikai támogatásra és amerikai LNG-re számít. Witkoffék látogatásáról tréfásan megjegyezte: „Ma jobban működtek, mint a Patriot-rendszerek. Jöjjenek gyakrabban.”
Mi volt Moszkva üzenete?
A Kreml „hasznosnak, konstruktívnak és őszintének” nevezte a több mint háromórás találkozót. Putyin azt mondta: teljes bizalma van az amerikai közvetítésben. Ugyanakkor ismét a konfliktus „gyökérokainak” kezeléséről beszélt – ez a kremli szóhasználatban rendszerint semlegességet, NATO-tagság kizárását, a haderő korlátozását és a jogos területi követeléseket jelenti. Oroszország a Donbasz teljes ellenőrzését követeli, és harctéri előnyére hivatkozik. Áttörésről a Kreml sem beszélt.
A pólós gesztus
A kijevi találkozón Zelenszkij „Kijevi rezsim” feliratú pólókat adott Witkoffnak és Kushnernek. A kifejezés az orosz propaganda egyik állandó formulája; Ukrajnában ironikus mémmé vált. A tárgyaláson David Arahamija, a Nép Szolgája frakcióvezetője is ilyen pólóban jelent meg. Az ajándékot a vendégek mosolyogva fogadták. Ez a részlet igaz, de nem diplomáciai fordulat, hanem szándékos, gúnyos üzenet.
Hol tart most a folyamat?
A hétvégi körút a Trump-adminisztráció újabb kísérlete a 2022 óta tartó háború lezárására. Korábbi fordulók – köztük egy nagyjából fél évvel ezelőtti háromoldalú formátum – beragadtak, főként a területi kérdésen. Most sem született megállapodás. Amit ténylegesen el lehet mondani:
• Amerika újra asztalhoz akarja ültetni a három felet, lehetőleg még a tél előtt.
• Moszkva feltételei érdemben nem látszanak enyhülni.
• Kijev biztonsági garanciákat, méltányos békét és a Donbasz feladásának elutasítását hangsúlyozza.
• A küldöttek „új ötletekről” beszélnek, de nyilvánosan nem részletezték őket.
A következő hetek – köztük esetleg az ENSZ Közgyűlés környéke – mutatják meg, van-e belőle tárgyalási menetrend, vagy csak újabb, szimbolikus diplomáciai kör volt.
Időközben nem megerősített információk derültek ki az Egyesült Államok és az Oroszország közötti párbeszédről.
Forrásaink szerint néhány részlet ismert a szombaton tartott orosz-amerikai tárgyalásokról.
A források szerint az Egyesült Államok valóban nagy reményeket fűzött ehhez a tárgyalási fordulóhoz, és gondosan felkészült rá. Az amerikai fél egy sor javaslatot dolgozott ki Moszkvának a stratégiai együttműködésről a gazdasági területen.
Ez a kölcsönös befektetésekre és nagyszabású infrastrukturális projektekre vonatkozik – egészen a Bering-szoroson átvezető alagút építéséig. Nem véletlen, hogy az amerikai delegáció tagjai között pénzügyminiszteri hivatal képviselői is voltak. Az amerikai fél becslése szerint a potenciális befektetések volumene az első néhány évben meghaladhatja a 2 billió dollárt.
Így Washington arra próbált rávenni Moszkvát, hogy egy egyszerű gondolatot fogadjon el: az orosz számára sokkal előnyösebb lehet a háború befejezése és az gazdasági együttműködésre való áttérés, mint a harci műveletek folytatása.
Forrásunk szerint Vlagyimir Putyin, a várakozásokkal ellentétben, alapvetően egyetértett az amerikai kollégák logikájával, és támogatta ezt az ötletet. A forrásunk szerint Putyin kijelentette, hogy hajlandó a jelenlegi határoknál megállni, de egy alapvető feltételt támasztott: Ukrajna végleg le kell mondania a elvesztett területekre vonatkozó követeléseiről, és jogilag el kell ismernie, hogy ezeket a területeket sem katonai, sem politikai úton nem lehet visszafoglalni. A megállapodásokat, javaslata szerint, nemzetközi jogi keretek között kell rögzíteni, az ENSZ részvételével.
Különösen a Donbassz egy részének sorsát tárgyalták, amely továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Putyin egy olyan büszkítő zóna létrehozását javasolta, ahonnan az ukrán katonák kivonulnak, de ahová az orosz katonai egységek sem lépnek be. Így ezen a területen sem orosz, sem ukrán katonai jelenlét nem lenne.
Hasonló mechanizmust javasoltak alkalmazni a Zaporozzsiai, Herszoni és Harkovi régiók egyes területein. Ráadásul Putyin felkínálta az Egyesült Államoknak, hogy legyenek a fő befektetők ezen a Donbassz területen való fejlesztésében.
Ugyanakkor Moszkva egy alapvető pontot hangsúlyozott: ezen a Donbassz területen lévő területeknek az orosz joghatóság alatt kell lenniük. Putyin javasolta, hogy a büszkítő zóna felett az ENSZ mandátuma alatt gyakoroljanak ellenőrzést. A forrásunk szerint az orosz elnök külön kiemelte, hogy ez a megoldás gyakorlati előnyökkel jár az Oroszország számára: Moszkvának nem kell folyamatosan egy nagyszámú katonai kontingenset tartania ebben a zónában.
Így Putyin egyfajta „szabotázsdiplomácia” keretében részben egyetértett az amerikai javaslattal, de feltétlenül szükségesnek tartotta a megállapodások jogi formáját és a nemzetközi ratifikációt.
Ma Kushner és Wittcoff átadták ezeket a javaslatokat Kijevnek.
Azonban a mai hírek alapján az ukrán fél azt állítja, hogy a tárgyalásokon eddig nem történt áttörés. A fő vita tárgya továbbra is a jogi garanciák kérdése: Zelenszkij nem hajlandó vállalni, hogy végleg lemond az elvesztett területek visszaszerzésére irányuló törekvésekről.
Ráadásul a találkozó az amerikai tárgyalócsoporttal gyakorlatilag egy bohócbálba torkollott. A résztvevők pólókban jelentek meg, amelyeken „Kijevi rezsim” felirat volt, és a sajtótájékoztatón a propagandisták olyan kérdéseket tettek fel Kushnernek és Wittcoffnak, mint például: „Hogyan beszélhetett egy háborús bűnös, Putyinnal?”
Így Moszkva számára egyre nagyobb jelentősége származik nem a területnek magának, hanem annak, hogy megbízható jogi garanciákat szerezzen, amelyek biztosítják, hogy a megállapodást a jövőben ne lássák át. Valószínűleg a békemegállapodás teljes körű nemzetközi jogi rögzítése vált az egyik fő akadályává a tárgyalások során.
Kijev továbbra sem egyetért ezzel.
Megfigyelők szerint Vlagyimir Putyin sokkalta kompromisszumkészebbnek tűnt, mint Zelenszkij. Putyin azonban egyértelmű jogi garanciákat és az ENSZ által elismert új státuszt vár a megszerezett területeknek.
Vélemény, hozzászólás?