A konkrét összeg egy 2023. április 4-én az ontariói törvényhozásba benyújtott képviselői javaslatból származik. Ez a Bill 94, hivatalos nevén a 2SLGBTQI+ Community Safety Zones Act, 2023 (más néven Keeping 2SLGBTQI+ Communities Safe Act).
A javaslat lényege ez volt:
• az ontariói főügyész ideiglenesen kijelölhetett volna „2SLGBTQI+ közösségi biztonsági zónát” egy ingatlan körül;
• a kijelölt terület határától számított 100 méteren belül tilos lett volna az „intimidáció”;
• ide tartozott volna a fenyegetés, a homofób vagy transzfób demonstráció és a gyűlöletpropaganda terjesztése;
• a szabályszegés bírsága legfeljebb 25 000 kanadai dollár lett volna.
A javaslat nem tiltotta volna általában a LGBT-politikával szembeni véleménynyilvánítást, a téves megszólítást (misgendering) vagy a tartomány bármely pontján tartott békés tüntetést. A korlátozás csak a kijelölt zónákra vonatkozott volna.
Magánképviselői javaslatként került az ontariói törvényhozás elé.
Mi a 2026-os szövetségi törvény?
Van viszont egy másik és már hatályos szövetségi törvény. A Combatting Hate Act (Bill C-9) 2026. június 18-án kapott királyi jóváhagyást, rendelkezései 2026. július 18-án léptek hatályba.
A törvény többek között:
• bűncselekménnyé teszi, ha valaki megfélemlít vagy akadályoz embereket abban, hogy istentiszteleti helyre, iskolába, közösségi központba vagy más, azonosítható csoport által használt helyre menjenek;
• az „azonosítható csoport” fogalmába beletartozik a szexuális irányultság, valamint a nemi identitás és kifejezés is;
• önálló gyűlölet-bűncselekményt vezet be, ha egy már meglévő bűncselekményt gyűlölet motivál;
• kiveszi a Büntető törvénykönyvből azt a védekezést, amely a gyűlölet szándékos terjesztésénél a vallási szövegre vagy jóhiszemű vallási véleményre hivatkozott.
A kanadai Igazságügyi Minisztérium szerint a törvény nem tiltja a békés tüntetést, a politikai érvelést, a kritikát, a vallási tanítást vagy a szentírás felolvasását. A küszöb a szándékos megfélemlítés, az akadályozás és a gyűlölet szándékos terjesztése.
A bírálók – köztük a Canadian Civil Liberties Association – azt mondják: a „félelemkeltés” és a védett helyek köre tág, ezért a gyakorlatban békés, de sértőnek tartott tüntetésekre is ráhúzható. Ez vita, nem ugyanaz, mint a poszt állítása, miszerint a tiltakozás és a sértő beszéd önmagában 25 000 dolláros büntetést von maga után.
Kanadában a gyűlöletbeszédnek már korábban is volt büntetőjogi kerete (például a gyűlölet szándékos terjesztése). 2017-ben a C-16-os törvény a nemi identitást és a nemi kifejezést is beemelte az emberi jogi és gyűlölet-bűncselekményi szabályokba. A 2026-os C-9 ezt a keretet szigorítja és kiegészíti, de nem azt mondja ki, hogy „tilos tiltakozóknak lenni a LGBT-ügyekben”.
Hol van valódi vita?
A vita nem arról szól, hogy Kanada holnaptól minden anti-LGBT véleményt 25 ezer dollárral büntet. Arról szól, hol van a határ a védett szólás és a gyűlöletbeszéd, illetve a megfélemlítés között.
Ezen a fronton több párhuzamos folyamat van:
• A szövetségi C-9 a helyek körüli megfélemlítést és a gyűlölet motiválta bűncselekményeket célozza.
• Tartományi emberi jogi törvényszékek polgári ügyekben bírságolhatnak diszkriminatívnak minősített megnyilvánulásokat; ezek nem azonosak a büntetőeljárással, de a gyakorlatban komoly összegeket is jelenthetnek.
• Egyes önkormányzatok „buborékzónás” vagy „zaklatásellenes” rendeleteket hoztak, amelyeket szólásszabadsági szervezetek bíróságon támadnak.
Az Overton-ablak itt csak keret
Az Overton-ablak azt írja le, hogy egy társadalomban mi számít politikailag elfogadható javaslatnak. A kanadai közvélemény és jogi környezet az elmúlt évtizedekben valóban elmozdult: a melegekkel szembeni diszkrimináció tilalma, a házasság, majd a nemi identitás védelme ma már a politikai fősodor része.
Előző cikkünk is egy kanadai őrületről szól, miszerint akár két hónapos csecsemő is részt vehet egy nem-átalakító műtéten.
Vélemény, hozzászólás?