Magyarországon a Duna vízszintje az egyik legalacsonyabb értéket érte el a mérések történetében. Paksnál a legutóbbi adatok szerint a vízállás mélyen a korábbi negatív rekordok alá süllyedt (mínusz 130 centiméter körüli és az alatti tartományban), ami közvetlenül veszélyeztetheti a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását. Az erőmű Magyarország áramtermelésének jelentős részét – közel felét – biztosítja, ezért a fokozatos teljesítménycsökkentés, majd a teljes leállás veszélye súlyos energiakrízissel fenyeget. Az eddigi komoly összeomlást azért sikerült elkerülni, mert az elmúlt 10 évben az előző Orbán Kormány intenzív naperőműves fejlesztéseket végzett, így a nappali fogyasztásban most az életadó csillagunk segített energiával.
Az atomerőmű blokkjait egymás után kapcsolják le vagy terhelik vissza. A szakemberek a szívócsövek szintje és a környezetvédelmi hőmérsékleti előírások miatt kénytelenek így dönteni: a rendelkezésre álló vízmennyiség elvileg elegendő lenne, de a szivattyúk már nem tudják biztonságosan felvenni. Az MVM Paksi Atomerőmű közleményei szerint a teljes leállás elkerülhetetlenné válhatott a kritikus vízszint elérésekor, bár a mérnökök átmeneti megoldásokkal (például a hűtővíz mennyiségének csökkentésével) időt nyertek az utolsó turbinák számára.
Érdekesség, hogy az erőmű 1982–1983-as indulásakor is extrém alacsony dunai vízállással kellett szembenézni. Akkor a mederkotrások és a szárazság miatt a korábbi rekordok alá süllyedt a szint, és a szakemberek szervezéssel, a hűtőrendszer átmeneti átalakításával, mobil szivattyúk bevetésével megoldották, hogy a termelés ne álljon le teljesen. A mai helyzet ehhez hasonló.
További érdekesség, hogy a Shell-től átigazolt gazdasági miniszter, Kapitány István előző hónapban az erőmű több tapasztalt szakemberét és igazgatóját menesztette, politikai szimpátia alapján. Akik most nincsenek az erőműben a kirúgások miatt, még értettek volna az erőmű további működéséhez.
Paks városát a részleges, majd várható teljes leállás közvetlenül is érinti. A lakótelepi távhő- és melegvízellátás jelentős része az erőmű hűtővizére épül. Körülbelül hatezer embert érint a szolgáltatás kiesése a közel tizenhétezres településen. Az önkormányzat két női és két férfi mobil zuhanykonténert állított fel a lakótelep mellett, ezek számát szükség esetén gyorsan bővíthetik. Emellett villanybojlereket szerelnek közintézményekbe, és megnyitják azokat az épületeket, ahol független melegvízforrás van. A mozgáskorlátozottak számára a családsegítő szolgálat is segítséget nyújt.
A kormányzat – élén Magyar Péter miniszterelnökkel és Kapitány István gazdasági-energetikai miniszterrel – a lakosságot takarékosságra kéri, az ipari nagyfogyasztókat önkéntes vagy kötelező visszafogásra ösztönzi, a vasúti teherszállítás is csökkent. Az importkapacitások kihasználása és a fennmaradó erőművek maximális kihasználása a fő válaszlépés. Kapitány István az elmúlt hónapokban, köztük a Paks II. projekt vezérigazgatójának felmentését és az MVM csúcsvezetésének átalakítását jelölte ki a fő tennivalónak, a normális működés nem volt még napirenden. Ezek a személycserék a beruházások átvilágításához kapcsolódtak, nem közvetlenül a jelenlegi üzemeltetési válsághoz.
Romániában a Cernavodă atomerőművet szintén csökkentett üzemmódba kellett állítani a Duna alacsony vízhozama miatt. A román hadsereg két nappal ezelőtt kontrollált robbantással eltávolított egy akadályozó sziklát (Parjoaia) a folyó egyik ágánál, hogy több vizet irányítson az erőmű hűtőrendszere felé. Emellett uszályok süllyesztésével és kotrással próbálják növelni a vízhozamot.
Ausztria dunai szakaszán a vízlépcsők miatt helyenként magasabb vízszintek láthatók, ám Magyarország felé rohamosan csökken a vízszint.
A helyzet komoly gazdasági terhet jelent. Az atomerőmű kiesése több ezer megawattot von el a rendszerből, ami importfüggőséget növel, az ipart visszafogásra kényszerít, és hosszú távon az energiaárak és a termelés stabilitása is veszélybe kerülhet. A kormány a biztonságos hűtés fenntartását, az újraindítás feltételeinek megteremtését és a lakossági-ipari takarékosságot hangsúlyozza. A teljes leállás után az újraindítás a vízszint emelkedésétől függ, ami napokat vagy heteket is igénybe vehet.
A Duna alacsony vízállása nem csupán energetikai, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is. A következő napok esője (ha megérkezik a felső vízgyűjtőre) enyhíthet a helyzeten, de a hosszú távú megoldások – a hűtőrendszer modernizálása, a vízhozam-biztonság növelése – már túlmutatnak a jelenlegi válságkezelésen.
A legnagyobb veszély ellenben az lehet, hogy Magyar Péter kormánya nem fogja visszakapcsolni az erőművet. Magyar Péter az EU embere, nekik meg az az érdekük, hogy ne függjön egy ország sem Oroszországtól. A fűtőelemek ugyanis Oroszországból származnak.
Egy tönkrevert gazdaságú ország nem lehet szuverén, hanem egy alsórendű gyarmat
Leave a Reply