Magyar Péter miniszterelnök kormányzásának első hónapjaiban egyre több jel mutat arra, hogy a korábbi lendületes támogatottság mellett mind mikro-, mind makroszinten növekvő ellenállásba ütközik. A Tisza-kormány vezetője egymás után dobja be a megosztó, sokszor előkészítetlennek tűnő javaslatokat, miközben a saját táborában is feszültségeket kelt, és az utcán is fizikai formában jelenik meg a tiltakozás személye és kormánya ellen.
A 16 éves korra levitt választójog: megosztó ötlet szakértői kritikákkal
Július 18-án Facebook-posztjában Magyar Péter kifejezte, hogy az alkotmányozás során támogatná a választási korhatár 18-ról 16 évre csökkentését. Meggyőződése szerint a 18 év alattiak túlnyomó része már eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntésekbe. Büszkén említette, hogy a parlamenti üléseket soha annyian nem követték, mint most, és hogy „újra szexi lett” a politikával foglalkozni.
A javaslatot Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is támogatta, hangsúlyozva, hogy a fiatalokat komolyan kell venni. Nemzetközi példák is léteznek: Ausztriában és Máltán 16 éves kortól lehet szavazni, és több országban is van hasonló szabályozás.
Ugyanakkor a javaslat heves vitákat váltott ki. Több szakértő és közéleti szereplő szerint a mai fiatalság jelentős része még éretlen a felelős politikai döntéshozatalra, és inkább a korhatár emelése (20–22 évre) lenne indokolt a tudatosabb választói magatartás érdekében. A Tisza Párt jelenlegi erős támogatottsága a fiatalabb korosztályokban nyilvánvalóan kedvezne egy ilyen változásnak, de a kritikusok szerint ez politikai haszonszerzésnek tűnik, nem pedig hosszú távú társadalmi megfontolásnak.
Polgár Judit elnöki kinevezése: az első nagyobb politikai bukás
Még nagyobb visszatetszést keltett a köztársasági elnöki tisztség betöltésének terve. Magyar Péter nyilvánosan jelölte Polgár Juditot, a világ egyik leghíresebb sakkjátékosát a tisztségre, anélkül hogy széleskörű konzultációt folytatott volna – annak ellenére, hogy korábban éppen ezt ígérte. Sőt, egyes hírek szerint Polgár is a sajtóból értesült az ötletről. A döntés sok támogatóját is meglepte és zavarba ejtette.
Polgár Judit végül visszautasította a felkérést. Facebook-posztjában azt írta, hogy bár megtisztelőnek tartja a gesztust, nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy vállalja a megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét. Magyar Péter később elismerte: „A felelősség teljesen az enyém”, és sajnálatát fejezte ki, ha lelkesedése kommunikációs hibákhoz vezetett. Elemzők szerint ez a kormány első komolyabb politikai fiaskója volt, amely a saját táboron belül is bizalomvesztést okozott az egyszemélyi döntésével, aminek pont az ellenkezőjével kampányolt.
Az utca népe is megszólalt – fizikailag
A feszültség mikro-szinten is megjelent. Július 22-én a Nyugati pályaudvaron Magyar Péter Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel sétált a sajtó kíséretében, mielőtt a Rákospalota-Újpest állomáson bemutatták volna a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet. Ekkor egy férfi odalépett hozzájuk, megszólította a miniszterelnököt („volt-e pofája ide jönni” / „mertél idejönni?”), majd leköpte.
Magyar Péter nyugodtan reagált: jó egészséget kívánt a férfinak, majd megjegyezte, hogy „a Fidesz még megmaradt arcait látjuk”, arra utalva, hogy biztos a legnagyobb ellenzéki párt küldte.
Feljelentést nem tett, de mások – köztük a rendszeres feljelentő Tényi István – igen. A rendőrség a beérkezett panaszokat becsületsértés gyanújával továbbította az ügyészségnek.
Növekvő feszültségek
Ezek az események együttesen azt jelzik, hogy Magyar Péter kormányzása – a kezdeti eufória után – egyre inkább szembesül a társadalom különböző rétegeinek ellenállásával. A hirtelen, konzultáció nélküli ötletek (választási korhatár, elnöki jelölés) a makroszintű támogatottság erózióját erősítik, míg az utcai incidens a mindennapi feszültségek megtestesülése. A Tisza-kormány előtt álló kihívás most az, hogy képes-e visszafogottabb, szélesebb konszenzust kereső politikát folytatni, vagy tovább fokozódik a polarizáció.
A ma bejelentett vényköteles gyógyszerek adómentessége is egy pótcselekvés. 2025 március 15-én még az ÖSSZES gyógyszer adómentességéről beszélt, ma, július 23-án viszont CSAK a vényköteles gyógyszerek adómentességét jelentették be. Ezek alapból olcsóbbak az állami támogatások miatt, így 10-20 Ft-nál nem spórolnak többet a betegek.
Leave a Reply