Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint hatalmas megtiszteltetésnek tartaná, ha Polgár Judit, a sakktörténet legkiemelkedőbb női játékosa vállalná az államfői szerepet az új Alkotmány elfogadásáig. A kormányfő hétfőn találkozik a sakkozóval, és személyesen kéri fel a tisztségre.
Polgár Judit pályafutása valóban rendkívüli. A budapesti zsidó családból származó sakkozó 15 évesen és 4 hónaposan nemzetközi nagymesteri címet szerzett, megdöntve Bobby Fischer korábbi rekordját. 26 éven át megszakítás nélkül vezette a női világranglistát, bekerült az abszolút világranglista legjobb tíz játékosa közé, és olyan világbajnokokat győzött le, mint Garri Kaszparov, Anatolij Karpov vagy Magnus Carlsen. Ötszörös sakkolimpiai bajnok, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, és a Cambridge-i Egyetem Christ’s College-ének tagja.
Családja büszkén vállalja zsidó gyökereit. Apai nagyszülei túlélték Auschwitzot, édesapja, Polgár László pedig gyakran hangoztatta, hogy zsidó származása extra motivációt adott a sikerhez. Judit maga is nyíltan beszél zsidó identitásáról: sakkozást a hegedűhöz hasonlította, amely intellektuális és könnyen hordozható, így illeszkedik a zsidó történelem vándorlásaihoz. Nővérével, Zsófiával együtt sakkozott az izraeli túszokért Berlinben, és rendszeresen ünnepli a Peszahot Izraelben.
Izraeli állampolgársággal is rendelkezik, miközben Magyarországon él és magyar állampolgár. Sakktáblánál találkozott a világ legnagyobjaival: Kaszparovval, de még George Sorossal is – utóbbival a 2012-es EU Polgár Chess Festivalon játszott, ahol a milliárdos a szicíliai védelmet választotta ellene. Életútjáról a Netflix is dokumentumfilmet készített Queen of Chess (A sakk királynője) címmel, Rory Kennedy rendezésében, amely világszerte bemutatta a „sakk királynőjének” történetét.
Eddig a kép egyértelműen pozitív: egy tehetséges, szorgalmas, politikailag független magyar, akire a világ büszke lehet, és aki a teljesítményével szerzett elismerést.
Aggályok a legmagasabb állami tisztség körül
A magyar Alaptörvény szerint köztársasági elnökké bármely magyar állampolgár megválasztható, aki betöltötte a 35. életévét. A kettős állampolgárságról a szöveg nem rendelkezik külön, Magyarország pedig elismeri a kettős állampolgárságot. Ugyanakkor nem biztos, hogy a legmagasabb állami pozíciót olyan személynek kellene betöltenie, aki egy másik állam – jelen esetben Izrael – állampolgára is. Több országban a kettős állampolgárság kizáró ok az államfői tisztségnél, pontosan azért, mert az államfőnek egyértelműen és kizárólagosan az adott nemzetet kell képviselnie.
Polgár Judit nyilvános megnyilvánulásai alapján inkább büszkébb „izraeli zsidóként”, mint keresztény magyarként jelenik meg. Zsidó identitását, izraeli kapcsolatait és a zsidó történelemhez fűződő érzelmi kötődését rendszeresen hangsúlyozza, miközben a magyar nemzeti identitás keresztény-kulturális vonalát kevésbé, inkább mintha titkolná. Ezek apróságok lehetnek, de sok ilyen apróság együtt már kevésbé teszi ideális választássá azt a személyt, akinek a nemzet egységét kellene megtestesítenie egy olyan pozícióban, ahol a politikai semlegesség és a közös nemzeti identitás kifejezése az egyik legfontosabb elvárás.
Magyar Péter bejelentését követően sok Tisza-szimpatizáns is nemtetszését fejezte ki a közösségi oldalakon. Politikai elemzők is megjegyezték, hogy a jelölés megosztja a kormányfő saját táborát is: míg egyesek az outsider, pártpolitika-mentes személyt üdvözlik, mások a politikai tapasztalat hiányát és a szimbolikus szerep nehézségeit kifogásolják.
Polgár Judit sakkozóként és emberként kiemelkedő. Az, hogy alkalmas-e arra, hogy a magyar nemzet egységének élő szimbóluma legyen a köztársasági elnöki tisztségben, már más kérdés – és ez a kérdés most a közélet egyik legélesebb vitáját indította el.
Leave a Reply