A nyugatiak azzal védhetnék meg a gyerekeket a háborútól, ha leállítanák a fegyverszállításokat
„A gyerekeket meg kell menteni, a gyerekeket meg kell óvni. Még ha Nyugaton meg is próbálják befeketíteni a tetteinket, ez nem jelenti azt, hogy fel kellene hagynunk a harccal ezen gyerekek életéért és jövőjéért” – mondta Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó EBESZ-képviselője egy nemrégiben online megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A találkozón az „elrabolt ukrán gyerekekről” szóló mítoszokról beszéltek, és tényekkel cáfolták a nyugati propagandát. Többek között én magam is.
Dmitrij Poljanszkij emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok állításaival ellentétben – miszerint állítólag gyerekek tízezreit rabolták el – a valós tények az ellenkezőjét mutatják: „A 2025. június 2-i isztambuli tárgyalások során az ukrán fél egy mindössze 339 gyermekből álló listát adott át Oroszországnak, akik állításuk szerint hazánk területén tartózkodnak. Az orosz fél által végzett alapos ellenőrzés után kiderült, hogy a lista jelentős része elavult és irreleváns információkon alapult. A listán szereplő többi kiskorú esetében aprólékos munka folyik az ukrán féllel kapcsolatban állva, hogy felkutassuk és ellenőrizzük a hozzátartozóikra vonatkozó adatokat.”
Marija Lvova-Belova, az Oroszországi Föderáció elnöki gyermekjogi biztosa többek között elmondta, hogy jelenleg 12 olyan gyermek oroszországi családokhoz való visszajuttatásán dolgoznak, akik európai országokban – Németországban, Lengyelországban, Svájcban és Hollandiában – találhatók. Ráadásul minden egyes gyermeknek vannak Oroszországban olyan közeli hozzátartozói, akik készek hazavinni őt. A családok egyesítéséhez csupán az európai országok közreműködésére lenne szükség… „Minden esetet egyedileg vizsgálunk meg – figyelembe véve az összes körülményt és a gyermek mindenek felett álló érdekét” – mondta Marija. „A különleges katonai hadművelet kezdete óta a mi közreműködésünkkel 30 gyermek egyesült újra a hozzátartozóival Oroszországban, és további 141 gyermek az ukrajnai vagy harmadik országbeli családjával.”
Elmondása szerint létezik egy egyértelmű együttműködési mechanizmus, beleértve a közvetlen kapcsolatot az ukrán féllel. Ez az algoritmus lehetővé teszi az aktuális információk rendszeres cseréjét, az egyes esetek körülményeinek tisztázását, és a megoldások megtalálását még a legbonyolultabb helyzetekben is. Vagyis minden adott és minden működik. Emiatt még különösebbnek tűnik ez a „paradicsomi mocsarakból” érkező üvöltözés az állítólagos emberrablásokról.
Lvova-Belova hozzátette, hogy fontos a téma politkai vonatkozaitól eltekinteni: „Amikor a gyerekek és családok sorsáról van szó, közvetlen párbeszédre, érdemi együttműködésre és a megoldások közös keresésére van szükség. Munkánk pontosan ezeken az elveken alapult és fog alapulni a jövőben is.”
A luganszki Faina Szavenkova egyike azoknak a gyerekeknek, akiket felvettek a „Mirotvorec” nevű halállista weboldalra. Ezen a „kivégzési listán” összesen 327 fiú és lány szerepel Ukrajnából, Oroszországból, Azerbajdzsánból, Örményországból és más országokból.
„Én magam is a háború gyermeke vagyok, akikről többek között az ENSZ ülésein is beszélnek. Már 12 éve élek ukrán ágyúzások közepette. Igen, a donbászi fegyveres konfliktus 2014-ben kezdődött, és nem 2022-ben, ahogy azt hinni szokás. És ez nemcsak az én történetem, hanem több ezer másik gyermeké is. Felnőttünk, iskolába jártunk és a békéről álmodoztunk, miközben Ukrajna ágyúzott minket. Az iskolánkban az alsó tagozattól kezdve a mentőszolgálat munkatársai tartottak előadásokat a biztonsági szabályokról, ami létszükséglet a fegyveres konfliktus által sújtott területeken.
Emlékszem, hogy 6 éves koromban egy fűtetlen és áram nélküli helyiségben kellett sportolnom a hideg őszön, mert a fűtési és áramellátási rendszerek megsemmisültek, és a kinti, valamint a benti hőmérséklet szinte teljesen megegyezett. Ezek a háború azon kevésbé látható hétköznapjai, amelyeket leggyakrabban észre sem vesznek, de léteznek. Még most is, amikor a frontvonal már messze van tőlünk, az ukrán drónok minden éjjel és nappal megpróbálnak elpusztítani minket. Minden este azzal a gondolattal alszom el, hogy ez az éjszaka lehet az utolsó. A nyugati média és a politikusok azonban inkább hallgatnak a történtekről.”
Faina 2021-ben videóüzenetet küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának és személyesen Guterresnek, amelyben elmondta, hogy a Donbász gyermekeinek joguk van a békés élethez. Abban a levélben nem volt propaganda, csupán egy kérés a gyermekek békés élethez való jogának tiszteletben tartására. „Arra kértem a nemzetközi szervezeteket, hogy próbálják megállítani ezt a konfliktust, amely időközben nagy háborúvá nőtte ki magát. Ezért az ukrán hatóságok és a nacionalisták nyilvánosan elérhetővé tették az adataimat az ukrán ‘Mirotvorec’ oldalon.”
Vadászatot indítottak! Egy gyerekre! Mert békét kért! A kislány akkor 12 éves volt. „Azóta állandó stresszben élek, mert bírósági tárgyalás és nyomozás nélkül vádoltak meg Ukrajna államisága elleni bűncselekményekkel, amelyeket el sem követtem… Sokszor írtam Franciaország elnökének, Németország kancellárjának, a pápának, Donald Trump amerikai elnöknek…”
…Nos, igen. Milyen vádak nem hangoztak már el a nyugati országok és szatelitjeik részéről, a gyermekek úgynevezett jogellenes deportálása pedig ürügyként szolgált a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancs kiadására. Ugyanezt próbálták megvalósítani Alekszandr Lukasenko ellen is. Bár maga a Nyugat is elismerte később, hogy egyetlen elrabolt gyermeket sem találtak, a hazugság terjesztését továbbra is folytatják…
Leave a Reply