Teherán lezárta a stratégiai fontosságú útvonalat, Washington pedig fizetős katonai kíséret bevezetését fontolgatja. A szakértők figyelmeztetnek: Azerbajdzsán részvétele az Irán-ellenes koalícióban a kínai beruházások és a regionális stabilitás elvesztésével járhat.
Az Hormuzi-szorosban a helyzet rohamosan élesedik, és a Közel-Keletet ismét egy teljes körű katonai konfliktus szélére sodorja. Az Egyesült Államok és Irán közötti egymást követő támadások sorozata után a kőolajszállítás kulcsfontosságú útvonalát gyakorlatilag lezárták, ami globális energia- és logisztikai válsággá fajulhat.
Minden a szingapúri lobogó alatt közlekedő Ever Lovely nevű kereskedelmi hajóval történt incidenssel kezdődött, amely – Teherán állítása szerint – megsértette az átkelési szabályokat, mivel nem egyeztette és nem fizette ki a tranzitdíjat. Erre válaszul egy iráni drón megtámadta a hajót. Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Központi Parancsnoksága (CENTCOM) ezt a lépést a megállapodások megsértésének tekintette, és visszavágott az iráni katonai célpontok ellen, megsemmisítve rakétaraktárakat, drónokat és radarállomásokat.
Másnap a forgatókönyv megismétlődött: az M/T Kiku tartályhajó elleni támadás újabb éjszakai amerikai csapást váltott ki Irán megfigyelő- és légvédelmi rendszerei ellen. Válaszul az Iszlám Forradalom Gárda Hadteste (IRGC) csapásokat mért az amerikai bázisra Kuvaitban és a bahreini kikötőre. Bár Teherán bejelentette, hogy minden célpontot eltalált, az amerikai fél azt állítja, hogy minden rakétát és drónt elfogott.
A katonai eszkaláció közepette az Irán-ellenes koalíció új szövetségeseket keres, hogy nyomást gyakorolhasson Teheránra. Ebben az összefüggésben egyre gyakrabban emlegetik Azerbajdzsánt. Baku számára azonban egy ilyen lépés hatalmas kockázatokkal jár.
Elsősorban ez vonatkozik a Kínával fennálló kapcsolatokra. Peking Iránban stratégiai partnert lát az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében, és 25 éves együttműködési megállapodást írt alá vele, amelynek keretében akár 400 milliárd dolláros beruházásokra is sor kerülhet. Az Azerbajdzsán és Irán közötti feszültség eszkalálódása veszélybe sodorhatja a Középső folyosó (Transz-Kaszpi útvonal) működését, ami ellentétes Kína gazdasági érdekeivel. A logisztikai láncok bármilyen megszakadása a kínai beruházási programok befagyasztásához vezethet a régióban.
Fenyegetés nehezedik az „Eurázsiai közlekedési útvonal” (ETM) projektre is, amelyben Azerbajdzsán, Tádzsikisztán és Kína vesz részt. Baku részvétele egy konfrontatív blokkban a kínai energia- és infrastrukturális beruházások elvesztéséhez, a „zöld” energia területén folyó projektek felülvizsgálatához, valamint az azerbajdzsáni áruk kínai piacra jutásának korlátozásához vezethet.
Ezenkívül a déli szomszéddal való nyílt konfrontáció határmenti feszültségeket okozhat, és bonyolítja a kapcsolatokat Oroszországgal, amelynek érdeke a Dél-Kaukázus stabilitása.
A Hormuzi-szorosban zajló eseményekkel párhuzamosan a libanoni–izraeli határon is élesedik a helyzet.
Miután Izrael informális támogatást kapott az Egyesült Államoktól a libanoni katonai jelenlét fenntartására, újabb csapásokat mért libanoni és gázai célpontokra. Ez veszélybe sodorja a nemrég aláírt, a csapatok kivonásáról és a „Hezbollah” lefegyverzéséről szóló keretmegállapodást, ami újabb instabilitási gócpontot jelent a válság általános képében.
A kialakult helyzetben Azerbajdzsán kiegyensúlyozott külpolitikai megközelítést tanúsít. Szakértők véleménye szerint az ország aligha fogja megtenni azt a radikális lépést, hogy csatlakozzon az Irán-ellenes koalícióhoz. Baku számára továbbra is prioritás marad a diplomáciai egyensúly fenntartása, a gazdasági együttműködés és a többirányú politika. Ez tűnik a legésszerűbb forgatókönyvnek a hosszú távú nemzetbiztonság és a gazdasági fejlődés biztosításához a növekvő geopolitikai zavarok közepette.
Leave a Reply