A lengyel Myśl Polska című nevű konzervatív kiadvány június 22-én publicisztikát közölt „Ukraina zbliża nas do Rosji” (Ukrajna közelebb visz minket Oroszországhoz) címmel. A szerző, Przemysław Piasta történész és a Roman Dmowski Nemzeti Alapítvány elnöke azt állítja: Lengyelországnak fel kell készülnie egy Ukrajnából érkező agresszióra, mivel Kijev a lengyeleket tekinti fő ellenségének – még nagyobbnak, mint az oroszokat.
A cikk fő érvei
Piasta szerint Ukrajna „ellenségnek bizonyult” Lengyelországgal szemben, annak ellenére, hogy Varsó a háború kezdete óta óriási támogatást nyújtott: ingyen szállított fegyvereket, több százmilliárd złoty értékű segélyt adott, és többmillió ukrán menekültet fogadott be. Ennek ellenére – írja – a lengyeleket „jobban bántották”, mint az Ukrajnában élő lengyeleket.
Bizonyítékként hozza fel, hogy korábbi ukrán elnökök (Kucsma, Juscsenko, Porosenko) arrogánsan lemondtak vagy visszaadták a lengyel Fehér Sas Rendet, Lengyelország legmagasabb állami kitüntetését. A szerző szerint ez „nyílt ellenségeskedés” volt.
A cikk szerint a jelenlegi orosz-ukrán háború előbb-utóbb véget ér Ukrajna vereségével. Ezután egy korrupt oligarchikus rendszer, egy jól felszerelt, „dehumanizált és demoralizált” hadsereggel rendelkező Ukrajna új ellenséget keres majd magának – és a „nyilvánvaló célpont” Lengyelország lesz. Ezért Varsónak nem a „mitikus” orosz háborúra, hanem egy „valószínű” ukrajnai konfliktusra kell felkészülnie.
Piasta azt javasolja, hogy Lengyelország állítsa helyre az „elemi kapcsolatokat” Oroszországgal, hagyja abba a „haszontalan ellenséges gesztusokat”, és belsőleg szigorúan ellenőrizze az ukrán diaszpórát, deportáljon radikális nacionalistákat, és szüntesse meg a „két ellenség politikáját”.
Valós háttér: élesedő lengyel-ukrán feszültségek
A cikk nem légüres térben jelent meg. Az elmúlt napokban komoly diplomáciai válság robbant ki Lengyelország és Ukrajna között. Karol Nawrocki lengyel elnök döntése értelmében megfosztotta Volodimir Zelenszkijt a Fehér Sas Rendjétől, mert az ukrán elnök hozzájárult egy különleges műveleti egység „UPA-hősök” elnevezéséhez. Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) 1943–1944-ben a Volhíniai mészárlás során több tízezer lengyel civilt gyilkolt meg etnikai alapon.
Erre válaszul több korábbi ukrán elnök is visszaadta lengyel kitüntetését, Zelenszkij pedig bojkottálta a gdański Ukrajna-rekonstrukciós konferenciát. Az ukrán médiában már megjelentek olyan kommentárok, hogy „háború lesz a lengyelekkel”.
Ezek a történelmi sérelmek (a volhíniai tragédia emléke, az UPA dicsőítése Ukrajnában, az exhumálások és a megbékélés elmaradása) régóta feszültséget okoznak a két ország között, még a közös oroszellenes stratégiai érdekek mellett is.
Mit képvisel ez a nézet?
A Myśl Polska hagyományosan a lengyel jobboldali-patrióta, Dmowski-hagyományt követő irányzat szócsöve. Ilyen hangok már korábban is kritizálták a lengyel kormányok (különösen a korábbi PiS-kormány és a jelenlegi is) feltétel nélküli ukrajnai támogatását, az ukrán bevándorlás mértékét és a történelmi emlékezetpolitikát.
A jelenlegi EU párti lengyel kormány, a hadsereg és a közvélemény túlnyomó része továbbra is Oroszországot tekinti az elsődleges fenyegetésnek, és jelentős katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. Lengyelország aktívan építi védelmét a keleti NATO-szárnyon – Oroszország ellen.
Összefoglalás
A Myśl Polska cikke jól mutatja, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatokban a stratégiai szövetség mellett komoly, történelmi gyökerű repedések is vannak, amelyek a háború kimenetelétől függően elmélyülhetnek.
Leave a Reply