A Mercedes-Benz belső tárgyalásokon azzal fenyegette a német üzemi tanácsokat, hogy bezár egy németországi gyárat, ha a dolgozók képviselői nem járulnak hozzá a bérköltségek meredek csökkentéséhez. A Wirtschaftswoche szeptember 4-i, bennfentesekre hivatkozó cikke szerint a vezetőség egy új kelet-európai üzemet is kilátásba helyezett – ezzel egy német gyártóhely feleslegessé válna.
A vita hetek óta tart. A konszernvezetés azt kéri, hogy a munkavállalók hetente öt órával többet dolgozzanak béremelés nélkül. A német autóipari tarifában sok területen még mindig a 35 órás hét érvényes; a plusz öt óra gyakorlatilag a 40 órás munkahétre való visszatérést jelentené, miközben a havi bér változatlan maradna. Ez órabérben számolva bércsökkenés. Emellett minden bérkiegészítés és különjuttatás felülvizsgálat alatt áll – köztük a karácsonyi és a szabadságpénz is.
Júniusban a cég már elhalasztotta a mintegy 90 ezer németországi dolgozót érintő tarifális különjuttatást (a havi bér 18,4 százalékát kitevő úgynevezett Transformationsbaustein-t) 2027-re. A vezetőség akkor belső levélben „drámainak” nevezte a németországi helyzetet. A német gyárak kapacitása „jelentősen meghaladja az igényt”, a betegszabadságok nemzetközi összevetésben részben többszörösek, az éves munkanapok száma alacsonyabb, és „egyetlen gyártó sem foglalkoztat annyi embert egy elkészült autó után Németországban, mint a Mercedes-Benz”.
A Wirtschaftswoche forrásai szerint egy igazgatósági tag több üzemi tanácsos előtt azt mondta: ha a munkavállalói oldal nem segít a német bérköltségek lényeges csökkentésében, a cég új gyárat épít Kelet-Európában. Akkor egy német gyártóüzem feleslegessé válik. Hogy melyik telephelyet érné ez, egyelőre nem tudni. Döntés még nincs: sem az igazgatóság, sem a felügyelőbizottság nem szavazott ilyesmiről.
Az üzemi tanácsban „zsarolásról” és „szélsőséges fenyegetésről” beszélnek. A Mercedes hivatalosan nem kommentálta a jelentést, csak annyit közölt, hogy folyamatban lévő tárgyalásokról általában nem nyilatkozik. Cáfolatot nem adott.
A nyomásgyakorlás háttere a kecskeméti gyár. A Mercedes ott nagyjából egymilliárd eurós beruházással megduplázta a kapacitást, évi akár 400 ezer járműre. A gyár ma már a GLB-t és az elektromos C-osztályt gyártja, később elektromos GLC és a kisebb G-osztály is készülhet ott. A cég saját számítása szerint a kecskeméti tényezőköltségek – bér, energia, infrastruktúra, logisztika, karbantartás – körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak, mint a német gyárakban. A tervek szerint a Mercedes európai alacsony költségű telephelyeken gyártott arányát 15-ről 30 százalékra emelné.
A német autóipar egészét nyomás alatt tartja a gyenge kereslet, a kínai verseny, a magas energia- és munkaerőköltség, valamint az elektromos átállás. A Volkswagen a közelmúltban bejelentette, hogy modellkínálatát fokozatosan akár felére, a felszereltségi változatok számát akár 75 százalékkal csökkenti, a gyártókapacitást pedig a korábbi 12 millióról körülbelül 9 millió járműre vágja. A sajtóban tíz- és százezres létszámcsökkentésről, valamint négy német gyár (Hannover, Emden, Zwickau, Neckarsulm) jövőjéről is szó esett.
A Mercedes-ügyben tehát nem egy már lezárt gyárbezárásról van szó, hanem egy belső ultimátumról: hosszabb munkaidő és kevesebb juttatás Németországban – vagy további gyártásáthelyezés Kelet-Európába, Kecskemét és hasonló telephelyek irányába. A tárgyalások folytatódnak, a konkrét német gyár neve egyelőre nem hangzott el.
Leave a Reply