Miközben Budapesten az Országgyűlés megkezdte munkáját, a nemzetközi porondon egyre világosabbá válik, hogy Magyar Péter kormányának ambiciózus tervei nem találkoznak osztatlan lelkesedéssel Brüsszelben és a régióban sem. A Die Welt német lap publicisztája szerint bár a miniszterelnök nagy ívű elképzeléseket fogalmazott meg, azok megvalósíthatósága erősen kérdéses a brüsszeli bizalmatlanság és a lengyel prioritások miatt.
A német szerző kiemelte: Magyar Péter azt hangoztatta, hogy Oroszország Európa szomszédja marad, és a háború után az EU visszatérhet az orosz gáz vásárlásához versenyképességi okokból. Ez a megközelítés azonban nem illeszkedik tökéletesen sem Brüsszel, sem Varsó jelenlegi álláspontjához. Ráadásul emlékeztetnek arra is, hogy a Tisza Párt korábban több alkalommal támogatta az orosz energiaimport elleni szankciókat.
Ugyanakkor az Európai Unióban egyre élesebb vita zajlik a következő, 2028–2034 közötti hétéves költségvetésről. Brüsszel 1,8 billió eurós (mintegy 640 ezer milliárd forintos) keretet javasol, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének 1,26 százalékát tenné ki – jelentősen meghaladva a jelenlegi ciklus arányát.
A nettó befizető országok (Németország, Svédország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország és mások) nyíltan lázadnak a terv ellen. Közös egyeztetéseket tartanak, és világos „vörös vonalakat” húznak: nem hajlandók jelentősen növelni befizetéseiket. Svédország EU-ügyi minisztere, Jessica Rosencrantz egyértelművé tette: Stockholmnak nincs mozgástere a drasztikus emelésre. Az osztrák miniszter pedig úgy fogalmazott, el kell távolodni attól a brüsszeli reflexből, hogy „minden problémát több pénzzel próbálnak megoldani”.
Ezzel szemben egy másik tábor – köztük Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Románia – éppen több forrást követel a kohéziós politika, a mezőgazdaság és a halászat területére. Ők szerint elfogadhatatlan, hogy éppen ezeken a területeken csökkenjenek a támogatások, miközben az összköltségvetés nő.
A magyar kormány szempontjából különösen kényes a helyzet. A brüsszeli bizalmatlanság árnyékában nehezebb lesz a magyar tervek (többek között a takarékossági intézkedések és a nemzeti érdekek erőteljesebb képviselete) érvényesítése. Ráadásul a költségvetési tárgyalások során a nettó befizetők szigorúbb ellenőrzést és reformokat követelhetnek, ami tovább szűkítheti Budapest mozgásterét.
Összességében az első napok után egyértelmű: a Tisza Párt vezette kormány nem csak belföldön, hanem az Európai Unióban is komoly kihívásokkal néz szembe. A nagy ígéretek és a valóság közötti szakadék egyre láthatóbbá válik, miközben Brüsszel és a legfontosabb partnerek inkább óvatossággal és feltételességgel viszonyulnak az új magyar vezetéshez.
Leave a Reply