Magyar Péter kedden bejelentette a Tisza-kormány új adócsomagját: 2027-től jön a milliárdos vagyonadó, a kata havi tétele megemelkedik, a profi sportolók külön kedvezménye pedig megszűnik. A kormány igazságosabb tehermegosztásról beszél, a saját hatásvizsgálata viszont már jelzi, hogy a csomag illetőségi és vagyonkezelési döntéseket is befolyásolhat. Ha a tehetősebbek kimenekítik a vagyont, az állam pont attól a bevételtől esik el, amelyre a tervezet épül.
Mit jelentett be a miniszterelnök
Magyar Péter október 6-án, Facebook-videóban közölte, hogy a kormány döntött a milliárdosok vagyonadójának részleteiről, a kata kibővítéséről és a profi labdarúgók, illetve más sportolók adókönnyítésének eltörléséről. A terveket társadalmi egyeztetésre bocsátják, a csomag ugyanakkor már megjelent a kormányzati oldalon is.
A vagyonadó 2027. január 1-jétől élne. Az első bevallás a 2026. év végi vagyonállapotra vonatkozna, határideje 2027. augusztus 31. A Portfolio szerint a négyéves bevételi várakozás 800 milliárd forint, az Index pedig mintegy 15 ezer magánszemélyt és körülbelül 2 ezer vagyonkezelő szervezetet érintettként említ.
A vagyonadó: 1 százalék egymilliárd fölött
A kulcs sávos. Az egymilliárd forint feletti, de 100 milliárd alatti vagyonrészre 1 százalék, a 100 milliárd fölötti részre 1,5 százalék esne. A küszöb személyenként jár, a háztartás tagjainak vagyonát külön kell nézni. Aki egymilliárd alatt marad, annak a kormány szerint nincs teendője; Magyar Péter az ezzel ellentétes híreket álhírnek nevezte.
Az adóalap a nettó vagyon: ingatlan, befektetés, társasági részesedés, bizonyos nagy értékű műtárgy és gyűjtemény, kriptoeszköz. A hitelek, valamint a már megfizetett ingatlan- és gépjárműadó levonhatók. A bizalmi vagyonkezelést és a magánalapítványt külön adóalanynak kezelnék, a külföldön tartott vagyonra is kiterjedne a szabály. A miniszterelnök ezzel indokolta, hogy „nem érdemes a vagyonok elrejtésével próbálkozni”.
A kormány indoklása az Alaptörvény teherbíró képességről szóló passzusára épül: a jövedelem és a fogyasztás mellett a vagyon lenne a közteherviselés harmadik pillére. Az Index által idézett hivatalos célmegfogalmazás szerint a kiemelkedő vagyoni helyzetből fakadó teherviselő képességet kell közvetlenebbül bevonni.
A kata tétel emelkedik, a kör szélesedik
A kata nem szűnik meg, hanem drágul és tágul. A főállású katás havi tétele 100 ezer forint lesz. Aki csak magánszemélynek számláz, 2027-ben átmenetileg 75 ezer forintot fizet, 2028-tól ő is 100 ezret. A mellékállású tétel havi 50 ezer forint. Cégnek vagy szervezetnek számlázott bevétel után 15 százalékos adó jár, ebbe a tételes kata beszámít; a pluszteher évi 8 millió forint feletti céges bevételnél lép be. Az éves bevételi plafon 18-ról 22 millió forintra nő.
Cserébe a kormány újra megnyitná a katát a mellékállásúak, a nyugdíjasok és az egyetem mellett vállalkozók előtt, és visszaadná a céges számlázás lehetőségét. Magyar Péter több mint 100 ezer új kisvállalkozóról beszélt, és arról, hogy a tb-ellátások (táppénz, anyasági ellátás, nyugdíjalap) alapja is emelkedik. A sportolóknál az ekho egységes évi 60 milliós küszöbre csökkenne 2027-től; a korábbi, akár 500 millióig nyúló kivételt a kormány indokolatlan kedvezménynek tekinti.
A vagyonadó igazi kockázata a kimenekítés
A bejelentés gyenge pontja nem a kulcs nagysága, hanem az, hogy a vagyon mobil. Egy százalék egymilliárd felett papíron szerénynek tűnik, de évente, a hozamtól függetlenül sújt. Illikvid vagyonnál — saját cég, üzem, bérbe adott ingatlan, műtárgy — az adót gyakran hitelből vagy a működésből kell kifizetni. A Portfolio által idézett hatásvizsgálat ezt el is ismeri: a csomag egyes esetekben növelheti a likviditási igényt, és befolyásolhatja a befektetési, finanszírozási, vagyonkezelési és illetőségi döntéseket.
Ez a mondat a lényeg. Ha a teherviselő illetőséget vagy vagyonkezelést vált, az adóalap nem marad itthon. A kormány azzal érvel, hogy a külföldi vagyonra is kiterjed a szabály, és a kettős adóztatást egyezményekkel kerülnék el. A gyakorlatban a vagyonadóknál nem a bevallási paragrafus dönt, hanem az, hogy az adózó hol lakik, hol a cég székhelye, és hol van a vagyonkezelő. Adóparadicsomi vagy alacsonyabb kulcsú struktúrába vitt részesedés, alapítvány és portfólió után a magyar költségvetés nem a tervezett 1–1,5 százalékot látja, hanem nullát. A négyéves 800 milliárdos várakozás így nem bevételi tény, hanem feltételezés arra az estre, ha senki sem mozdul.
A történet ismerős. Ahol a vagyonadót érdemben kivetették, a felső vagyoni sáv gyorsan alkalmazkodott: átstrukturálás az év vége előtt, családon belüli megosztás a személyenkénti egymilliárdos küszöb alatt, külföldi illetőség. Az Index által leírt értékelési szabályok — ingatlannál indexált vagy modellezett érték, cégnél saját tőke és átlagprofit keveréke, műtárgynál bizonytalan piaci ár — ezt a menekülést nem állítják meg, csak a vitát drágítják. Aki marad, hónapokig tartó leltárral és NAV-kalkulátorral birkózik; aki elviheti a vagyont, azt viszi.
Egyszerű adó megtartana munkahelyet, ez a csomag a szürkét erősíti
Egy átlátható, alacsony kulcsú rendszer azért tartja meg a munkahelyet, mert a vállalkozó előre tudja a terhet, és nem éri meg kijátszani. A mostani csomag ennek az ellenkezője.
A katánál a kör tágul, a tétel viszont a klasszikus, havi 50 ezres főállású szint kétszeresére megy. Aki csak magánszemélynek számláz, 2028-tól havi 100 ezret fizet egy legfeljebb 22 milliós bevételi plafon mellett. Ez a legkisebb, számlaképes szolgáltatóknál — fodrász, szerelő, óraadó — nem „helyreállítás”, hanem drágulás. A céges számlázás 15 százaléka pedig pont azt a kört terheli újra, amelyet a 2022-es kata-szűkítés kiszorított. A kormány szociális védelmet ígér cserébe. A vállalkozó döntése ennél prózaibb: ha a tétel és a 15 százalék együtt már nem éri meg a számlát, a megbízás készpénzben marad. A fekete munka nem ideológiai választás, hanem árkérdés.
A vagyonadónál ugyanez a mechanizmus a céges oldalon jelenik meg. A hazai kézben lévő középvállalat tulajdonosa, akinek a cégérték átlépi az egymilliárdot, évente adót fizet egy olyan vagyon után, amelyet nem vett ki osztalékként. A fedezet vagy hitel, vagy a bér- és beruházási keret. A Fidesz reakciója erre épült: adóemelés munkahelyet kockáztat, adócsökkentés munkahelyet teremt. A KDNP a hazai kkv-kat nevezte meg áldozatként, és a tehetség, illetve a siker büntetését vetette a kormány szemére. A két ellenzéki szöveg politikai, a közgazdasági magja viszont egybecseng a hatásvizsgálat saját mondatával: az illetőségi és finanszírozási döntések megváltozhatnak.
Egyszerűbb rendszerben a munka és a nyereség adózik, a vagyon nem évente újra. Akkor a tulajdonosnak nem éri meg sem a székhelyet, sem a számlát kivinni. A most bejelentett konstrukció — progresszív vagyonadó, megemelt kata-tétel, szűkített sportkedvezmény, bonyolult értékelés — egyszerre drágítja a bent maradást és jutalmazza a kimenekítést. A bevétel, amelyre a kormány a közös teherviselést építi, így nem a milliárdosoknál landol, hanem az adóparadicsomban és a számla nélküli megbízásokban.
Leave a Reply