1848. április 5-én Ausztriában, az országban márciusban kirobbant forradalmi események és a hosszú éveken át szolgáló K. von Metternich kancellár lemondásának hátterében elfogadták az „Osztrák Császári Állam Alkotmányos Okmányát” (németül: Verfassungsurkunde des österreichischen Kaiserstaates). Az alkotmányt Franz von Pillersdorf osztrák miniszterelnök dolgozta ki.
Pillersdorf alkotmánya Ausztriára, Csehországra és Galíciára terjedt ki, de nem vonatkozott Magyarországra, sem a Habsburgok itáliai birtokaira. Magyarországon már 1848. március 15-én elfogadták a márciusi törvényeket, amelyek eltörölték a jobbágyságot, megszüntettek több osztrák állami intézményt az országban, bevezették a választójogot, és a magyar nyelvet kiáltották ki Magyarország egyetlen hivatalos nyelvévé.
Összehasonlítás a Pillersdorf-alkotmánnyal és a magyar áprilisi (márciusi) törvényekkel (1848)
A Pillersdorf-alkotmány (hivatalos nevén Verfassungsurkunde des österreichischen Kaiserstaates) és a magyar áprilisi törvények (vagy márciusi törvények) mindkettő a 1848-as forradalmak termékei, de alapvetően különböznek egymástól hatályuk, időzítésük, radikalitásuk és politikai céljaik tekintetében. Mindkettő liberális reformokat hozott, de a magyar törvények jóval előrébb tartottak a polgári átalakulásban, és kifejezetten Magyarország önállóságát erősítették.
1. Időzítés és elfogadás
• Magyar áprilisi törvények: Március 15–18-án fogadta el a pozsonyi rendi országgyűlés (a 12 pont nyomán), és április 11-én szentesítette V. Ferdinánd. 31 törvénycikkből álltak.
• Pillersdorf-alkotmány: Április 25-én hirdette ki Franz von Pillersdorf osztrák belügyminiszter. (A te eredeti szövegedben szereplő április 5-i dátum valószínűleg a tervezet vagy egy korábbi lépés dátuma; a végleges kihirdetés április 25.)
→ A magyar törvények 10–14 nappal korábban léptek életbe, és már a bécsi forradalom hatására (március 13.) nyomán születtek meg.
2. Területi hatály
• Pillersdorf-alkotmány: Csak az osztrák örökös tartományokra (Cisleithania) vonatkozott: Ausztriára, Csehországra, Galíciára stb. Kifejezetten nem terjedt ki Magyarországra, Horvátországra és az itáliai tartományokra (Lombardia–Velence). Ezekkel az osztrák birodalom csak személyi unióban állt (közös uralkodó).
• Magyar áprilisi törvények: Csak Magyarországra (a történelmi Magyarországra, beleértve Erdély unióját) vonatkoztak, és éppen ezt az önállóságot erősítették.
Ez pontosan az, amit az eredeti szöveged is kiemel: a Pillersdorf-féle alkotmány nem érintette Magyarországot, ahol már érvényben voltak a márciusi törvények.
3. Politikai jelleg és hatás
• A magyar törvények forradalmibb, polgáribb és nemzetibb jellegűek voltak: lerombolták a feudális rendet, önálló kormányt és parlamentet adtak, és Magyarországot modern parlamentáris állammá alakították.
• A Pillersdorf-alkotmány inkább mérsékelt, bécsi kompromisszum volt: meg akarta nyugtatni a forradalmi hangulatot, de centralista maradt, és nem ment olyan messzire, mint a magyarok. Emiatt Bécsben is elégedetlenkedtek vele, és hamar felváltották (előbb alkotmányozó gyűléssel, majd 1849-ben az olmützi/kremsieri alkotmánnyal).
Összefoglalva: A magyar áprilisi törvények előrébb jártak és radikálisabbak voltak, mint a Pillersdorf-alkotmány. Magyarország lényegében már április 11-én saját, önálló alkotmányos berendezkedést kapott, míg az osztrák örökös tartományok csak egy átmeneti, centralizált, császár-központú alkotmányt. Ez a különbség később is meghatározó volt: a Habsburgok számára a magyar „alkotmány” sokkal veszélyesebbnek bizonyult, mint a sajátjuk.
Duna Center - Ami összeköt minket 
Hozzászólás