Uniós diplomaták november 18-án arról tájékoztatták a Kyiv Independentet, hogy Magyarország visszavonta kifogását az ukrán és moldovai uniós csatlakozási tárgyalások utolsó két fejezetcsoportjának (klaszterének) megnyitásával szemben. A lépés új lendületet adhat a két ország európai integrációjának, bár a klaszterek hivatalos megnyitásához még több eljárási lépésre van szükség, és a jelenlegi várakozások szerint decemberre kerülhet sor rájuk.
Mi történt pontosan?
A hat uniós tárgyalási klaszter közül a 4-es (Zöld menetrend és fenntartható összekapcsoltság) és az 5-ös (Erőforrások, mezőgazdaság és kohéziós politika) maradt hátra. Ezek a közlekedés, energia, környezetvédelem, klímapolitika, mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság, regionális politika és költségvetési kérdések területét fedik le. Magyarország korábban – október óta, többek között a november 10-i COELA-ülésen is – visszatartotta a szükséges jóváhagyást anélkül, hogy hivatalosan indokolta volna.
A döntés után az EU 27 tagállamának nagykövetei, majd a miniszterek közös álláspontot kell, hogy fogadjanak el. Csak ezt követően kerülhet sor a kormányközi konferenciára, amelyen a klaszterek hivatalosan is megnyílnak. Ha minden a terv szerint alakul, mind a hat klaszter megnyílhat még decemberben.
A háttér: Orbán után Magyar Péter
A blokkolás hátterében elsősorban belpolitikai megfontolások állhattak. Az előző, Orbán Viktor vezette kormány erős Ukrajna-ellenes narratívát képviselt, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség jogai miatt. Az új, Magyar Péter vezette Tisza-kormány az uniós diplomaták értékelése szerint el akarta kerülni annak látszatát, hogy túl engedékeny Kijevvel szemben.
Emlékezetes, hogy októberben – miután Ukrajna elfogadta a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő jogszabályt – Magyarország már engedélyezte a 2-es (belső piac) és 3-as (versenyképesség) klaszter megnyitását. Zelenszkij és Magyar Péter október 16-án Brüsszelben találkoztak is, ahol a kapcsolatok normalizálásáról és a kisebbségi kérdésekről egyeztettek. A mostani lépés ennek a folyamatnak a folytatása, bár a magyar kormány hivatalos közleményt egyelőre nem adott ki a témában a rendelkezésre álló hírek szerint.
Mit jelent ez Ukrajna és Moldova számára?
A klaszterek megnyitása után a hangsúly a jogállamisági és korrupcióellenes „köztes referenciaértékekre” (interim benchmarks) helyeződik. Ezek teljesítése nélkül nem zárható le formálisan egyetlen fejezet sem. Az Európai Bizottság értékelése szerint Moldova lényegében már teljesítette ezeket, és a november 23-i héten várható a vonatkozó jelentés. Ukrajnának még dolgoznia kell a reformokon, bár egy közös uniós-ukrán munkacsoport segíti a folyamatot; a cél, hogy a litván uniós elnökség végéig (2027 júniusáig) előrelépés történjen.
A hír megerősíti, hogy a Magyar-kormány – legalábbis a diplomáciai csatornákon – hajlandó továbbengedni a folyamatot, de a végső tagságig még hosszú út vezet: a tárgyalások lezárása, a reformok végrehajtása és a tagállami ratifikáció is szükséges. A magyar belpolitikai helyzet és a kárpátaljai kérdés továbbra is meghatározó tényező maradhat.
A fejleményt több európai és ukrán forrás is megerősítette, többek között a Hromadske és a Világgazdaság is a Kyiv Independentre hivatkozva.





Vélemény, hozzászólás?