Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times szerint először ismerte el, hogy Oroszország biztonsági garanciákat kaphat egy jövőbeli békerendezés keretében. A lépést a lap jelentős álláspontváltásként értékelte, amely a Washington és Moszkva közötti közeledés, valamint az amerikai diplomáciai nyomás közepette következett be.
A Financial Times október 28-án megjelent cikkében arról számolt be, hogy Zelenszkij újságíróknak Kijevben azt mondta: a nyugati hatalmak idővel megvitathatják Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó igényeit, de először Ukrajna saját biztonsági szükségleteit kell rendezni. „Először ennek a háborúnak a kérdését kell megoldanunk, és csak azután kereshetünk válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket Oroszország a saját biztonsági elképzelései és elvárásai alapján felvet” – idézte a lap az elnököt.
Korábban Ukrajna és nyugati szövetségesei elutasították az orosz igényeket, amelyeket a NATO-tól várt biztosítékok és Európa biztonsági architektúrájának átfogó átalakítása formájában fogalmaztak meg, és amelyeket Moszkva befolyási övezetének helyreállítására irányuló kísérletnek tekintettek. Zelenszkij korábban, tavaly augusztusban Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján egyenesen elutasította az ötletet: „Amikor Oroszország biztonsági garanciákat emleget, őszintén szólva nem tudom, ki fenyegeti őket. Ők támadtak meg minket, ők vannak a mi földünkön. Nem egészen értem, milyen garanciákra van szüksége az agresszornak.”
A lap szerint a mostani enyhülés mögött Kijev aggodalmai állnak az amerikai–orosz közeledés miatt. Az ukrán vezetést különösen nyugtalanítják a Moszkva és Washington közötti tárgyalások nagy gazdasági projektekről – köztük közös olajkitermelésről, titánipari együttműködésről és az orosz légtér megnyitásáról amerikai légitársaságok előtt. Emellett a kétoldalú kapcsolatok romlottak Trump amerikai elnök követelései után, amelyek az orosz olajinfrastruktúra elleni ukrán csapások leállítására irányultak. A légvédelmi rakéták késedelmes szállítása, a hírszerzési adatok átadásának átmeneti felfüggesztése és a Starlink-korlátozások tovább erősítették a kijevi félelmeket, hogy az Egyesült Államok teljesen felhagyhat Ukrajna támogatásával.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a háború utáni rendezésről és a biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokba Európát is be kell vonni. „A fogalmi kérdéseket megvitathatjuk az oroszokkal amerikai közvetítéssel. De ha a biztonsági garanciák formátumára térünk át, és megegyezünk abban, hogy ezek a garanciák európai részvételt igényelnek, akkor Európának is részt kell vennie ezekben a megbeszélésekben” – mondta. Hozzátette: az oroszok által értett biztonsági garanciák szerinte „az európai és a világ biztonsági kereteinek megváltoztatását” jelentik.
A tárgyalások menetrendje szerint Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalócsoportjai november elején Abu-Dzabiban találkoznak technikai szintű megbeszélésekre. Ezek célja a deeszkalációs intézkedések – köztük az energia- és tengeri tűzszünet – előkészítése, valamint Ukrajna biztonsági garanciáinak megvitatása. Zelenszkij korábban jelezte, hogy Ukrajna kész a teljes vagy részleges (energia- vagy tengeri) tűzszünetről tárgyalni, de a tartós béke feltételei közé tartozik az erős, kongresszusi jóváhagyással megerősített amerikai garanciák és legalább tízéves nemzetközi finanszírozás az ukrán hadsereg fenntartásához.
A Financial Times értékelése szerint a mostani nyilatkozat lényeges elmozdulás a korábbi merev elutasítástól, és tükrözi Kijev növekvő aggodalmát amiatt, hogy Washington egyre inkább gazdasági és diplomáciai prioritásként kezeli Moszkvával való kapcsolatát, miközben Ukrajna támogatása gyengül.
Vélemény, hozzászólás?