A Wall Street Journal október 25-i véleménycikke szerint a Donald Trump vezette amerikai kormányzat komolyan fontolgatja, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök legyen António Guterres utódja az ENSZ főtitkári posztján. Három országból származó források megerősítették: Washington vetette fel az ötletet, megkereste Orbánt, és arra biztatta, hogy szálljon be a versenybe. A lap szerint az Egyesült Államok úgy látja, hogy Oroszország és Kína is támogatná, így a három nagyhatalom közös jelöltjévé válhatna. Egy külügyminisztériumi tisztviselő elismerte, hogy az elképzelés elsőre „őrültségnek tűnik”, de a korábbi egyeztetések alapján reális esélye van.
A Biztonsági Tanács 15 tagú testülete ajánlja a jelöltet a Közgyűlésnek. A megválasztáshoz legalább kilenc támogató szavazat kell, és egyik állandó tagnak (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) sem szabad vétóznia. Az amerikai forrás becslése szerint Orbán nyolc szavazatra biztosan számíthatna, de akár tízet is megszerezhetne. Ha az USA, Oroszország és Kína egyetért, általában érvényesül az akaratuk; Nagy-Britannia és Franciaország ritkán él vétójogával ilyen helyzetben. A végleges döntés még hátravan, bejelentés az amerikai félidős választások (november 3.) után várható. Trump elnök és JD Vance alelnök támogatása is valószínű, ha Orbán elindul.
Orbán maga nyitottnak mutatkozott a megkeresésre, de fenntartásai vannak: nemzeti politikusként tekint magára, és csak akkor vállalná a jelölést, ha biztosnak látná a győzelmet. Eddig nem kommentálta a hírt. Az áprilisi választási vereség után – 16 év kormányzás után – ellenzékbe szorult, de a Fidesz elnöke maradt, és továbbra is aktív a magyar politikában. Korábban is felmerült, hogy nemzetközi szervezetekben folytatná pályafutását; májusban például MAGA-körökből származó forgatókönyvekről írtak, amelyek főtitkárhelyettesi vagy alacsonyabb ENSZ-pozíciót is emlegettek.
Az amerikaiak szerint Orbán a „MAGA-konzervatívok álomjelöltje”: fellépett a tömeges migráció, a liberális civil szervezetek, a „baloldali” bíróságok és sajtó ellen, többször összeütközött az EU-val, miközben közeledett Kínához, és a nyugati civilizáció védelmezőjeként ábrázolta magát. Ugyanakkor kritikák is érik: a főtitkári szerepben Vlagyimir Putyin és más tekintélyelvű vezetők védelmezőjeként tűnhetne fel. Az ENSZ hagyományosan regionális rotációt követ; elvileg Latin-Amerika és a Karib-térség jönne a sorban, de eddig nem emelkedett ki erős jelölt onnan. A folyamatban lévő szalmavoksokon (straw poll) a jelenlegi pályázók – például a Costa Rica-i Rebeca Grynspan – mind szembesültek állandó tagok ellenállásával, ami megnyitja az utat új nevek előtt.
Guterres mandátuma december 31-én jár le; az utódnak 2027. január 1-jétől kellene hivatalba lépnie. A főtitkár választása az ENSZ Alapokmányának 97. cikke alapján történik: a Biztonsági Tanács ajánlja, a Közgyűlés formálisan kinevezi. A három nagyhatalom együttműködése ritka, de ha megvalósul, Orbán esélyei jelentősen nőnének. Egyelőre azonban minden spekuláció; sem Orbán, sem a magyar kormány nem erősítette meg a tervet, és az európai reakciók – különösen Nagy-Britannia és Franciaország álláspontja – döntőek lehetnek.
A hír megosztotta a magyar közvéleményt: a kormánypárti lapok kiemelik a nemzetközi elismerés lehetőségét, míg mások a geopolitikai következményeket és az ENSZ hitelességét firtatják. Akárhogy is alakul, a Wall Street Journal értesülése új fejezetet nyithat Orbán politikai pályáján, és rávilágít arra, mennyire átalakulhat a nagyhatalmi egyensúly az ENSZ-ben a Trump-adminisztráció alatt. A következő hetekben derülhet ki, hogy a volt miniszterelnök valóban beszáll-e a versenybe, vagy a magyar belpolitika marad a fő terepe.
Vélemény, hozzászólás?