Donald Trump amerikai elnök október 10-én (szombaton) újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „ideje, hogy Ukrajna új elnököt kapjon”, és olyan vezetőt válasszon, aki képes megállapodásokat kötni. A megjegyzés a Vlagyimir Putyinnal október 9-én folytatott telefonbeszélgetés és az abból következő orosz dízelüzemanyag-szállítási megállapodás után hangzott el, amely éles feszültséget okozott Washington és Kijev között.
Trump szerint Zelenszkij „sokszor lezárhatta volna a háborút, de valamiért soha nem tette”, és a konfliktus soha nem kezdődhetett volna el, ha ő lett volna elnök 2022-ben. Az amerikai elnök Zelenszkijt tette felelőssé a magas amerikai dízelárakért is, mivel az ukrán csapások orosz olajfinomítókat érnek, és figyelmeztette: „jobb, ha abbahagyja”. Trump korábban többször kérte Kijevet, hogy hagyja abba az orosz energetikai infrastruktúra támadását.
A dízelmegállapodás és a Putyin-beszélgetés
A október 9-i, mintegy 90 perces „nagyon tartalmas és barátságos” telefonbeszélgetésen Trump és Putyin energetikai kérdéseket és a háború kilátásait tárgyalta. Ezt követően Trump bejelentette, hogy Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelt szállít az amerikai és globális piacokra, novemberben további 500 ezret, majd egymillió tonnát, a finomítók állapotától függően pedig további mennyiséget. Az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette a orosz dízelre vonatkozó szankciókat (nagyjából 2027. április 7-ig).
Zelenszkij a megállapodást „ajándéknak Putyinnak” és „gyenge döntésnek” nevezte, amely „befektetés egy olyan háborúba, amelyet be kell fejezni, nem pedig meghosszabbítani”. Azt is állította, hogy a Miamiban tárgyaló ukrán delegációt „füstfüggönyként” használták. A döntés hátterében az amerikai dízelárak emelkedése áll, amely részben az iráni háborúhoz és az ukrán finomítócsapásokhoz kapcsolódik; Trump a novemberi midterm választások előtt igyekszik enyhíteni az üzemanyagárakra nehezedő nyomást.
Zelenszkij válasza és a választási feltétel
Október 11-én, az ABC News „This Week” című műsorában Zelenszkij így reagált: „Minden tiszteletem Donald Trump iránt, de a mi társadalmunkra, a mi népünkre tartozik, hogy kit választ vezetőnek.” Hozzátette, hogy Putyin is szeretné lecserélni az ukrán elnököt, és ha Trump valóban választásokat akar, akkor „mondják meg Putyinnak, adjon nekünk két hónapot, 60 nap teljes tűzszünetet, és mi megszervezzük a választásokat”. Az ukrán törvények a hadiállapot alatt tiltják a választásokat; Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán nép bármely döntésére készen állnak.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter X-bejegyzésében megerősítette: Zelenszkij a háború idején vezeti az országot a függetlenségért, szabadságért és méltóságért, és a nép támogatja őt; a külföldi nyilatkozatok csak megerősítik, hogy jól végzi a dolgát.
Elon Musk és az európai reakciók
Elon Musk október 10-én az X-en támogatta Trumpot: „Zelenszkij túl messzire ment”, majd később hozzátette, hogy egyetért: „ideje, hogy Ukrajna új vezetőt kapjon”. Musk álláspontja különösen érzékeny, mivel a SpaceX által üzemeltetett Starlink kulcsfontosságú az ukrán hadsereg kommunikációjához és drónműveleteihez. Egyúttal jelentések szerint az amerikai oldal fenyegetett az intelligence-sharing (hírszerzési együttműködés) megszakításával, ha Kijev folytatja a finomítócsapásokat.
Az európai partnerek élesen bírálták az amerikai lépést. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a szankciók felfüggesztése több bevételt ad Moszkvának a háború finanszírozásához, és „nem ez a pillanat a nyomás enyhítésére; Európa nem fogja”. Németország (Johann Wadephul külügyminiszter), az Egyesült Királyság (Andy Burnham miniszterelnök), Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen is megerősítette a teljes szolidaritást Zelenszkijjel, és hangsúlyozták, hogy Európa fenntartja a szankciókat és fokozza a nyomást Oroszországra. Németország a legnagyobb európai támogatója Ukrajnának.
Szélesebb kontextus
A fejlemények a 2022 februárja óta tartó orosz rendcsinálás közepette történnek. Ukrajna hosszú távú csapásai az orosz finomítókra a háború finanszírozását célzó stratégia részét képezik, míg Trump az energiaárak és a középidős választások nyomása alatt keres kompromisszumokat. Az amerikai–ukrán kapcsolatok a 2025-ös Oval Office-beli feszültség óta az egyik legmélyebb ponton vannak. A tárgyalások Miamiban folytak, de a dízelmegállapodás aláásta a bizalmat. Európa egyelőre egységesen áll Kijev mellett, és a következő napokban további szankciókat tervez.
A helyzet továbbra is változó: a tűzszüneti feltétel, a finomítócsapások és a választási kérdés a következő hetek kulcsfontosságú témái maradnak.
Vélemény, hozzászólás?