A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) azt állítja: a kormányzat és a főváros között zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a BKK 50 százalékára tartana igényt, emellett személyi kinevezéseket is kérne a főváros pénzügyi megsegítéséért cserébe. A szolidaritási hozzájárulás – a szervezet szerint – nem szűnne meg, csak „kicsit” csökkentenék.
A VEKE egyértelműen fogalmaz: ha a hírek igazak, a konstrukció több jogszabályt is sért, és a Btk. tényállásait is kimerítheti. A szervezet szerint Vitézyt a jogi korlátok „sohasem szokták érdekelni”. A tárgyalások pontos tartalmát a felek nem erősítették meg nyilvánosan; a bejegyzés a sajtóban és szakmai körökben keringő információkra hivatkozik.
Miért kellene a BKK fele?
A VEKE magyarázata szerint az Országos Közlekedésszervező (OKK) létrehozása akadozik. A cég papíron létezik, igazgatósága van, de vezetője nincs, a valós munkát végző létszám pedig minimális. A toborzás nem megy. A BKK 2010-es felállítása alapján egy ilyen szervezet valós működésig másfél-két évet igényel. Vitézynek – írják – erre most nincs ideje, ezért a gyors megoldás a BKK részleges államosítása: a meglévő szakapparátusra és tudásra építve felhúzni az OKK-t.
Ehhez dobták be a „regionális közlekedésszervező” fogalmát. A VEKE szerint ez papíron fele-fele tulajdonlást jelentene az önkormányzatokkal, a gyakorlatban azonban az állam leuralná a céget. Nem közlekedési szövetség lenne – ahol a felek megőrzik önállóságukat –, hanem szimpla hatalomátvétel. Budapestet a szervezet szerint falhoz állították: a fővárosnak most lenne a legnagyobb szüksége működő közlekedésszervezőre, de más városok aligha mennének bele önként hasonló konstrukcióba.
Személyi csomag: a slepp
A poszt szerint Vitézy Szedlmajer Lászlót követeli a BKV élére, és további, a saját köréhez köthető embereket szeretne jól fizető fővárosi posztokra. Az asztalon van az is, hogy a BKV buszágazatát elvegyék a fővárostól, államosítsák, és annak élére Szedlmajer kerüljön.
A VEKE konklúziója: a pénzügyi mentőöv csak látszat lenne. A pénzügyi és politikai függőség megmaradna. Ha Karácsony Gergely ebbe belemegy, az a szervezet szerint a lemondásával egyenértékű lépés lenne – és Budapest utolsó valóban önálló főpolgármesterévé tenné a mostanit, mert a város elveszítené a maradék intézményi önállóságát is.
A bejegyzés éles kontrasztot von: amíg „nem baráti” kormány volt, a főváros kemény nyilatkozatoktól a közlekedés leállításának kilátásba helyezéséig és az uniós intézmények riasztásáig elment. Most, „baráti” kormány mellett – írják – meg sem mernek nyikkanni. Pedig előbb-utóbb beszélni kell. Vagy lemondani.
Nem előzmény nélküli vita
A konfliktus nem a semmiből jött. Budapest évek óta a szolidaritási hozzájárulás miatt likviditási válság közelében van; a 2026-os tétel a fővárosnál közel 100 milliárd forint körüli, a halasztások után október közepére 86 milliárdos egyösszegű fizetési kötelezettség állt fenn. Az Alkotmánybíróság szeptemberben a szabályozás egy részét megsemmisítette, Karácsony szerint a mostani rendszer „kuka”. A tárgyalások miniszteri, majd szakértői szinten folynak.
Az OKK-t a kormány uniós források lehívására és a BKK-s modell országos kiterjesztésére hivatkozva hozta létre. A cég 100 százalékban állami tulajdonú, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt. Vitézy BKK-alapítóként ezt a megrendelő–szolgáltató szétválasztást sikeresnek tartja. A VEKE viszont azt mondja: ha a modell lényege a BKK felének és a vezetésnek az átvétele, az már nem együttműködés.
Szeptember elején a VEKE Bodor Ádám BKK-vezérigazgatói kinevezését is Vitézy befolyásának tulajdonította, és azt írta: a miniszter egyre több közlekedési szervezetet irányít közvetlenül – MÁV, GYSEV, OKK, ROSCO, BKK, illetve a BKV busz- és trolibuszágazata.
Más irányok, más kockázatok
A BKK körüli alku csak egy szál. Júniusban Vitézy uniós közlekedési miniszteri ülésre tartva támogatta a katonai mobilitási keretet: egységes európai szabályokat a katonák, fegyverek és haditechnika gyors mozgatására. Ez a gyakorlatban magasabb tengelyterhelésű pályákat, megerősített hidakat, korszerűbb biztosítóberendezéseket és kapacitívabb határátkelőket jelent. A Záhonyi híd uniós katonai mobilitási forrásból tervezett felújítása a magyar oldalon továbbra is alacsony sebességkorlátozással működik. A Duna Center elemzése szerint a kettős – polgári és katonai – használat a vasutat stratégiai célponttá is teheti; a 2025-ös lengyel pályaszabotázs ezt a kockázatot már megmutatta.
A VEKE a miniszter személyéhez kötött múltat is előhúzza. Emlékeztet: ügyészségi eljárás folyik a 2024-es főpolgármester-választás után Vitézy fellebbezéséhez csatolt, tömegesen azonos szövegű szavazatszámlálói nyilatkozatok ügyében; az ügyészség 2025-ben a nyomozás folytatását rendelte el. Külön posztokban tárgyalják Vitézy és Fuzik Zsolt – a BKV-s „Nagymester”-ügy egyik kulcsfigurája – kapcsolatát, valamint a családi-politikai hátteret. Ezeket a szervezet nem mellékszálnak, hanem a hatalomgyakorlás mintázatának tekinti.
Kulturált megoldás lenne – érdeklődés kevésbé
A VEKE zárása: van európai, szerződéses megoldás, a közlekedési szövetség, ahol a felek megőrzik önállóságukat. A politika viszont – írják – nem megállapodást, hanem leuralást keres. A kormányzat szerintük sem a megoldásban, sem Budapest létében nem érdekelt, és hagyja, hogy Vitézy „rátegye a kezét lassan mindenre az országban”.
A bejegyzés végén a szervezet saját, Vitézyhez egykor köthető köreit is megszólítja: „Csabi, Dani, Marci, Sanyi és a többiek: hogy érzitek magatokat, amikor ehhez asszisztáltok?”
A vádak súlyosak, a tárgyalások tartalma nem nyilvános. Amit biztosan lehet tudni: Budapestnak pénzre van szüksége, az OKK-nak kapacitásra, Vitézynek pedig gyors intézményi eszközre. A kérdés, hogy ez partnerség lesz-e, vagy a fővárosi közlekedés utolsó önálló pilléreinek bekebelezése.
Leave a Reply