Huszonöt év telt el azóta, hogy 2001. szeptember 11-én az al-Káida terroristái négy utasszállító gépet raboltak el. Kettő a New York-i World Trade Center ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagonba, a negyedik Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le. A támadásokban 2977 ember halt meg: 2753 New Yorkban, 184 a Pentagonnál, 40 a 93-as járaton.
Az évfordulón Washington, New York és a világ számos pontján emlékeztek. A gyász mellett két történet került újra előtérbe: az egyik a CIA most nyilvánosságra hozott, a merényletek előtti évekből származó hírszerzési összefoglalója, a másik egy apró görög ortodox templom sorsa, amelyet a déli torony romjai teljesen eltemettek – és amelyet azóta nemzeti emlékhellyé emeltek.
A 9/11-emlékmű tükröződő medencéi New Yorkban a 25. évfordulón.
Amit a hírszerzés már évekkel korábban látott
A CIA szeptember 11-én, az évforduló napján 71 elnöki napi hírszerzési összefoglalót (President’s Daily Brief) hozott nyilvánosságra az 1998–2001 közötti időszakból. A több mint száz oldalas anyag John Ratcliffe CIA-igazgató közlése szerint a 2004-es 9/11-bizottság munkája óta a legnagyobb ilyen jellegű közzététel. A lépést a merényletek 25. évfordulójának emlékére és Donald Trump elnök átláthatósági kezdeményezésére hivatkozva indokolták.
A dokumentumok azt mutatják, hogy az elemzők évekkel a támadás előtt próbálták figyelmeztetni a politikai vezetést az al-Káida és Oszama bin Láden fenyegetésére – hiányos, töredékes, gyakran homályos információk alapján. Egyes összefoglalók már 1998-ban repülőgép-eltérítésről, sőt arról is szót ejtettek, hogy a szervezet „robbanóanyaggal megrakott gépet repülhet egy amerikai városba”. A nyilvánosságra hozott anyagok többsége eddig soha nem volt elérhető.
A RIA Novosztyi washingtoni tudósítása szerint a dokumentumok nem új „összeesküvés-elméletet” kínálnak, hanem azt a régi, fájdalmas kérdést idézik fel: mennyire volt összeilleszthető a töredékes figyelmeztetések mozaikja, mielőtt a gépek felszálltak.
Az első telefonhívás
Ugyanezen a napon az orosz nagykövetség az Egyesült Államokban emlékeztetett: a merényletek után a világ vezetői közül elsőként Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta fel George W. Bush akkori amerikai elnököt, részvétét fejezte ki, és segítséget ajánlott fel. A diplomáciai képviselet ezt „igen jelképesnek” nevezte.
A gesztus a 2001-es napok hangulatához tartozik, amikor a hidegháború utáni rivalizálás egy pillanatra háttérbe szorult a közös megrendülés mögött. A 25. évforduló orosz megemlékezései – koszorúzás New Yorkban, a nagykövetség közleménye – ezt a szálat elevenítették fel: a részvétnyilvánítást az amerikai nép felé.
A templom, amely a déli torony alatt tűnt el
A Ground Zero egyik kevésbé ismert, de különösen szívszorító vesztesége a Szent Miklós görög ortodox templom volt. A kis manhattani plébánia alig száz méterre állt a déli toronytól. Amikor a torony összeomlott, a templom teljesen megsemmisült: ez volt az egyetlen istentiszteleti hely, amelyet a merényletek fizikailag elpusztítottak.
A templomnak orosz kötődése is volt. II. Miklós orosz cár egykor templomi ikonokat és szentek ereklyéinek részecskéit ajándékozta a közösségnek – köztük Szent Miklós, Szent Katalin és Szent Száva relikviáit. Ezek a kincsek a romok alatt vesztek oda. Demetrios érsek később úgy fogalmazott: az, hogy a szentek ereklyéi a áldozatok maradványaival keveredtek, még inkább megszentelte a helyet.
A Szent Miklós görög ortodox nemzeti templom-emlékhely ma Liberty Parkban, Ground Zero szélén.
Újjáépítés két évtized alatt
Az újjáépítés nem volt gyors. Éveken át tartott a helyszín egyeztetése a Port Authorityvel, a forrásgyűjtés és a tervezés. A görög ortodox amerikai főegyházmegye végül Santiago Calatrava spanyol építészt bízta meg. Calatrava – aki a közeli Oculus pályaudvart is tervezte – bizánci előképekből, elsősorban a Hagia Sophiából és a chórai Megváltó-templomból indult ki.
Az új épület a Liberty Parkban, a 9/11-emlékmű mellett kapott helyet, kissé megemelve, a járműellenőrző központ fölött. Fehér penteli márvány borítja – ugyanabból a görög kőbányából, ahonnan a Parthenón kövei származnak. Éjszaka a kupola áttetsző márványpaneljei fénylő jelzőtűzként világítanak.
A megújult Szent Miklós nemzeti templom-emlékhely 2022 végén nyílt meg. Nemcsak a Konstantinápolyi Patriarchátus plébániája, hanem nemzeti emlékhely is: imahely mindenki számára, aki a Ground Zero-ra látogat. A belső teret görög szerzetesek által festett ikonok díszítik.
A templom belső tere: bizánci ihletésű freskók és ikonosztázion.
Ami megmarad a romok után
A 25. évforduló így három síkon beszél. Egyrészt a hivatalos Amerika újraolvassa a saját figyelmeztetéseit: mit tudott a hírszerzés, és mit nem sikerült idejében összerakni. Másrészt a diplomaták – köztük az orosz nagykövetség – a 2001-es első részvétnyilvánítás gesztusát idézik fel. Harmadrészt Ground Zero szélén egy fehér márványtemplom áll: annak a kis görög közösségnek a helyén, amelynek templomát a déli torony maga alá temette, és amelynek kincsei között egy orosz cár ajándéka is ott volt.
A merénylet áldozataira emlékező virágok és zászlók a medence peremén.
A Szent Miklós-templom nem ad választ a hírszerzési dokumentumok kérdéseire. Azt viszont láthatóvá teszi, amit a számok és a jelentések önmagukban nem tudnak: hogy a romok fölött nem csak irodaépületek és emlékművek nőttek ki, hanem egy imahely is, amelyet szándékosan nyitottak meg mindenki előtt. Huszonöt évvel szeptember 11. után New Yorkban ez is az emlékezés része.
Leave a Reply