2026 július 8-án hajnali hat körül hét rendőr jelent meg Szakács István győri otthonában. Házkutatást tartottak, majd őrizetbe vették a Megafon-hálózathoz tartozó influenszert. A felesége, Orsi közösségi oldalán számolt be a történtekről, és azt írta: férje nem követett el erőszakos cselekményt, csupán kifejezte felháborodását.
Az akció oka egy videó, amelyben Szakács István reagált az aranykonvoj-ügy fejleményeire. Arra figyelmeztette Magyar Pétert, hogy ne próbálja Orbán Viktort „pribékjeivel” elvitetni. Ha mégis megteszik – mondta –, „félmillió magyar elmegy és kiszabadítjuk bárhonnan, mindegy, ki áll az utunkba”. A hatóságok ezt terrorcselekmény előkészítéseként értékelték.
Szakács a Megafon civil véleményvezéreinek egyike, aki nem hivatásos újságíró, hanem magánemberként, saját platformján osztja meg politikai véleményét. A Védvonal azonnal reagált: Czunyiné Bertalan Judit szerint „a tiszás önkény a rendvédelmi szerveket politikai furkósbotként használja”, és a vélemény-nyilvánítás alapjogának aránytalan korlátozása, ha valakit pusztán politikai véleménye miatt vonnak büntetőeljárás alá. A szervezet a legjobb ügyvédeket ígérte a jobboldali, patrióta influenszernek.
Ez az eset már nem az első. Korábban újságírókat, szerkesztőket állítottak elő vagy fenyegettek meg véleményük miatt. Most azonban a hatalom kiterjesztette a gyakorlatot a civil véleményvezérekre is – olyan emberekre, akik nem médiaintézményben dolgoznak, hanem egyszerűen csak hangot adnak a meggyőződésüknek a közösségi médiában.
Ha a hatalom már nem csak a hivatásos újságírókat állítja elő a véleményük miatt, hanem civil véleményvezéreket is, az már a diktatúra. Ez nem jogállam, hanem a félelemkeltés eszköze: bárki, aki túl hangosan vagy túl világosan beszél, célponttá válhat. A civil társadalom elnémítása így kezdődik.
Leave a Reply