Berlin/London, 2026. július 7. – Két jelentős jogi fejlemény rázta meg az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptemberi felrobbantásának ügyét. A német szövetségi ügyészség vádat emelt egy ukrán állampolgár ellen, akit a szabotázs egyik kulcsfigurájaként azonosítottak. A londoni Commercial Court ugyanakkor elutasította a Nord Stream AG üzemeltető társaság közel 580 millió eurós biztosítási kártérítési igényét.
A német vádirat szerint Szerhij K., volt ukrán hadsereg tisztje, ukrán állami hatóságok utasítására tervezte meg és vezette a merényletet. A cél az volt, hogy véglegesen leállítsák az orosz földgázszállítást Németországba, és ezzel megvonják Oroszországtól a háborús erőfeszítések egyik fontos bevételi forrását. A gyanúsított 2022. szeptember elején hamisított ukrán útlevéllel lépett be Németországba, majd egy bérelt jachton (Andromeda) egy diverzáns csoporttal – hivatásos búvárokkal, hajóskapitánnyal és robbanószer-szakértővel – a Balti-tengerre hajózott. Bornholm szigete közelében, 70-80 méter mélyen időzített robbanóanyagokat helyeztek el a Nord Stream 1 és 2 vezetékeken. Szeptember 26-án három csőszakasz felrobbant, egy negyedik pedig megrongálódott.
A gyanúsítottat 2025 augusztusában Olaszországban tartóztatták le, novemberben adták ki Németországnak. A hamburgi regionális bíróságon indult eljárás várhatóan ősszel kezdődik. A vádlott tagadja a bűnösségét; a vád háborús bűncselekmény (polgári objektum elleni támadás, robbantás, infrastruktúra rombolása és közszolgáltatások megzavarása), amelyre német jog szerint minimum három év börtön járhat.
Ugyanakkor a londoni bíróságon a Nord Stream AG (az NS1 vezeték svájci üzemeltetője) pert vesztett a biztosítók – köztük a Lloyd’s Insurance Company és az Arch Insurance – ellen. Dame Clare Moulder bíró július 6-án hozott ítéletében megállapította, hogy a károk a biztosítási szerződés háborús kizáró klauzulája hatálya alá esnek. A robbantás „közvetve vagy közvetlenül a háború következménye” volt, ezért a biztosítók nem kötelesek fizetni. Az ítélet fontos precedens lehet a hibrid hadviselés és az állami hátterű szabotázsok biztosítási megítélésében.
A két fejlemény tovább bonyolítja a már eddig is rendkívül érzékeny geopolitikai helyzetet. Németország, Ukrajna egyik legfőbb katonai és politikai támogatója, most olyan váddal szembesül, amely Kijevet terheli. Az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúra védelme és a biztosítási kockázatok kezelése az európai energiabiztonság egyik legnehezebb kihívásává vált.
Leave a Reply