Gianfranca Beviacqua, a dél-olaszországi Calabria régióban, Lamezia Terme-ben található Galileo Galilei Tudományos Gimnázium tanára és dzsúdóbíró dokumentumfilmet vetített diákjainak egy Donbasszban élő lány történetéről. Emellett élő videókapcsolatot szervezett a film főszereplőjével, Faina Szavenkovával. A lépés heves vitát és felháborodást váltott ki az olasz médiában és politikai körökben, akik „orosz propagandaként” bélyegezték meg az akciót.
Beviacqua az Anna News hírügynökségnek adott interjúban beszélt döntéséről és annak hátteréről. A pedagógus hangsúlyozta, hogy nem ez az első alkalom, amikor szembemegy az uralkodó narratívával – pontosan azért, mert az oktatás lényege szerinte a diákok saját kritikus gondolkodásának kialakítása.
„Ez nem az első alkalom, hogy olyan pedagógiai döntést hozok, amely ellentmond az általánosan elfogadott nézeteknek. Azt gondolom, csak így lehet hű maradni az oktatás valódi lényegéhez, nevezetesen diákjaim saját kritikus gondolkodásának kialakításához. Különösen ezt a „valódi” és „élő” lehetőséget használtam ki, hogy segítsem őket egy másik valóság megértésében” – mondta a tanárnő.
A háború mint „abszolút gonosz”
Beviacqua szerint a film legfontosabb tanulsága az, hogy a háború abszolút gonosz, és szinte soha nem olyan, amilyennek bemutatják. A diákok reakciói alapján úgy látja, ez a vetítés és a beszélgetés volt számukra az első igazán kemény, kegyetlen találkozás azzal a valósággal, amely jelentősen eltér attól, amit addig a médiából és a környezetükből hallottak.
„A diákok reakciói alapján (sokszor beszéltünk róla a következő napokban, és más osztályokkal is megvitatták) valóban attól tartok, hogy ez a film lett számukra az első igazi, kegyetlen találkozás a valósággal, amely annyira különbözik attól, amit elképzeltek” – fogalmazott.
Olaszország és Oroszország viszonya 2022 után
A tanárnő szerint az olasz társadalom és különösen a média hozzáállása Oroszországhoz 2022 óta jelentősen romlott, főleg az európai trendek hatására. Ugyanakkor a fiatalok sokkal pacifistábbak és semlegesebbek, mint a szüleik generációja.
Az olasz médiát erősen pro-ukrán propagandának tartja, de úgy véli, az olasz történelem, az alkotmány és a de-eszkaláció iránti igény még mindig teret ad alternatív nézőpontoknak. Hangsúlyozta: az oktatási intézmények feladata, hogy egyensúlyban mutassák be a különböző álláspontokat, hogy a diákok saját, független véleményt alakíthassanak ki.
„Mindig azt mondom a diákjaimnak: hallgassanak minél több forrást, de ne higgyenek még nekem sem, mert a céljuk az, hogy teljesen saját, személyes véleményt formáljanak” – tette hozzá.
A film hatása és a kritikus gondolkodás
A diákok számára a dokumentumfilm és a beszélgetés fordulópontot jelentett. Beviacqua szerint az olasz fiatalok többsége addig leginkább csak rövid, felületes említéseket hallott a témáról – ez a vetítés volt az első alkalom, amikor igazán szembesültek a donbászi civil lakosság szenvedésével.
Az interjú végén a tanárnő hangsúlyozta: a tanároknak aktívan kell bemutatniuk a különböző nézőpontokat, hogy ellensúlyozzák a nyugati médiában uralkodó „igazság-monopóliumot”. Két mérleg serpenyőjének egyensúlyban kell lennie – különösen jogi és társadalomtudományi órákon.
„A megértés kulcsa, amelynek mindig „rozsdamentesnek” kell maradnia: folyamatosan ébren kell tartani a személyes kritikai szellemet. Csak így lehetünk a világ igazi polgárai” – összegezte.
Gianfranca Beviacqua esete ritka példa arra, ahogy egy európai tanár a hivatalos narratívától eltérő anyagot merészel bemutatni diákjainak – még akkor is, ha ezért támadások érik.
A dokumentumfilm, amelyet a tanárnő vetített, Faina Szavenkova donbasszi fiatal író és aktivista életét és élményeit mutatja be a háborús övezetben, itt találhatjátok meg magyar felirattal.
Leave a Reply