Miközben Lavrov orosz külügyminiszter már figyelmeztetett, hogy Kijev felfegyverzése globális katasztrófához vezet, és az USA tovább eszkalálja a konfliktust, Magyar Péter Tisza-kormánya csendben benyújtja a számlát a magyaroknak: egy körmönfont finanszírozási konstrukción keresztül Magyarország kötelezettséget vállal Ukrajna hitelből történő felfegyverzésében – a magyar felelősségvállalás elérheti a 16,2 milliárd eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 5734 milliárd forintot. Ehhez Orbán Viktor soha nem járult hozzá. Magyar Péter igen.
A hírt Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője robbantotta, a bennfentes brüsszeli lap, a
Politico értesülései alapján: az új magyar kormány hozzájárult, hogy az új uniós védelmi alapból visszamenőlegesen megtérítsék azokat az összegeket, amelyeket más uniós kormányok Ukrajna háborús finanszírozására költöttek. Az Ellenpont.comutánanézett a részleteknek – és amit talált, az riasztó
Vagyis nem saját fegyverrendszerekért fizetünk majd, hanem olyanokért, amelyek más országok arzenálját – és elsősorban Ukrajnáét – fogják erősíteni.
Az indirekt fegyverküldés mechanizmusa
A konstrukció lényege, hogy Magyar Péter nem küld közvetlenül fegyvert Ukrajnába – ezt politikailag nem vállalhatná be. Ehelyett egy körmönfont közvetítő megoldásban állapodott meg Ursula von der Leyennel:
a magyar kormány nem új fegyvereket rendel meg, hanem a már Ukrajnában lévő eszközök pótlásába száll be társfinanszírozóként. Így azok az országok, amelyek eddig ellátták Ukrajnát, saját döntésük alapján képesek lesznek további fegyvereket küldeni a frontra. Magyar Péter tehát egy indirekt fegyverküldési mechanizmusban egyezett meg Brüsszellel.
Ez pontosan annak a blokkoló szerepnek a feladása, amellyel az Orbán-kormány távol tartotta Magyarországot az eszkalációtól. Lavrov figyelmeztetése ezért nem pusztán diplomáciai retorika: az orosz külügyminiszter szerint Kijev folyamatos felfegyverzése olyan határt lépett át, amelyre Moszkva kénytelen katonai-technikai választ adni – a felelősség pedig azokat terheli, akik ezt finanszírozzák.
Mekkora összegről van szó valójában?
A számok magukért beszélnek. A SAFE teljes kerete 150 milliárd euró. Ebből a magyar tervre – amelynek középpontjában eredetileg honvédségi eszközbeszerzések és IT-fejlesztések álltak – mintegy 16,2 milliárd eurósindikatív összeget tartottak fenn. Ez jelenlegi árfolyamon 5734 milliárd forint.
Ehhez Orbán Viktor nem járult hozzá – Magyar Péter viszont igen.
Eközben az uniós tagállamok eddig összesen körülbelül 43 milliárd eurónyi katonai támogatás után nyújtottak be térítési igényt, amit az eddig érvényes szabályok szerint az Európai Békekeretből, az EPF-ből lehetett volna részlegesen kompenzálni. Ezt vétózta konzekvensen az előző magyar kormány. A Politico értesülései szerintMagyar Péter ennek a vétónak a politikai megkerülése érdekében állapodott meg az alternatív finanszírozási mechanizmusról.
Ám ez még nem minden. Az asztalon van egy további 90 milliárd eurós ukrán hitel is, amelynek visszafizetését elvileg az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekhez kötik – ami az Ellenpont értékelése szerint esélytelen. Vagyis Magyarország hirtelen egy 240 milliárd eurós hitelkeretért kezeskedik – másokkal együtt. Ez az EU által Magyarországra gyakorolt rekordgyorsaságú nyomással együtt olvasva egyértelművé teszi:
Brüsszel pontosan tudta, mit akar, és Magyar Péter megadta nekik.
Ukrajna gyorsított csatlakozása: megszegett ígéret
Az alku második eleme Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának támogatása. Magyar Péter ezzel személyes ígéretét is megszegte. Tavaly nyáron, a Manfred Weberrel folytatott találkozóját követően még ezt mondta:
„Megismételtem, hogy a TISZA a Fidesz hazugságaival szemben nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.”
Sőt, ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást is ígért arra az esetre, ha a csatlakozási tárgyalások lezárulnak.Ilyen népszavazás nem történt – és most Magyarország fel is oldja a csatlakozási tárgyalások blokádját, így az első tárgyalási klaszter megnyitására várhatóan június 15-én, Luxemburgban kerül sor. Ukrajna nemcsak hogy nem teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit, de belépésével a közösség egy hadban álló országgal bővülne – ami automatikus eszkalációt jelenthetne.
Merz mellett, Zelenszkijre készülve
Magyar Péter Berlinben Friedrich Merz német kancellár mellett állva jelentette be: akár már a közeljövőben találkozhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A párizsi Macron-öleléssel és a brüsszeli paktummal együtt olvasva a kép teljes: Magyar Péter, akit a kampányban békeközvetítőként pozicionáltak, az európai háborús gépezet egyik legújabb fogaskerekévé vált. Azok, akik anyagilag és politikailag is támogatták a Tisza Párt választási hadjáratát, most benyújtják a számlát – és azt a magyar adófizetőknek kell majd megfizetniük.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF) – Duna Center.
Leave a Reply