Idén is több ezren indulnak el Magyarországról Erdélybe, hogy a Csíksomlyói búcsúnál, az évszázadok óta tartó, felemelő közösségi eseményen vegyenek részt. A szakrális és nemzeti összetartozás ünnepe immár 2026-ban is összeköti hazánk minden tájáról és a világból érkező magyarokat.
A Szűzanya tiszteletének zarándokútja
Pénteken, május 22-én zakatolnak majd útnak az Össznemzeti Zarándokvonat egyes szerelvényei Magyarország felé. A Csíksomlyó Expressz a Dunántúlról Szombathelyen száll fel utasokra, majd Sopron, Kapuvár, Csorna és Győr érintésével érkezik meg Budapest-Keleti pályaudvarára. Itt összekapcsolódik a Székely Gyorssal, és már együtt indulnak útnak Erdély felé – ez lesz majd Magyarország leghosszabb személyszállító szerelvénye.
Idén már 19. alkalommal érkeznek Erdélybe a különvonatok. A Csíksomlyó Expressz Dunántúlról, Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Az Össznemzeti Zarándokvonatként halad Szolnok és Békéscsaba megállással Dél-Erdélyen át Székelyföld felé.
Csaknem másfél ezren vágnak neki 2026-ban is a szervezett utaknak május 22-én pénteken az Össznemzeti Zarándokvonaton. Utasaik a négynapos program során félmillió magyar-székely honfitársunkkal együtt részt vesznek a csíksomlyói szentmisén és másnap eljutnak a Történelmi Magyarország egykori határára, a Budapestről 700 kilométerre fekvő Gyimesekbe.
Lélekből visszafoglalva Erdélyt
A zarándoklat nem csupán egyházi esemény – ez az a ritka pillanat, amikor a magyar nemzettudat megtestesül, az identitás erős szálai összecsavarodnak, és a történelem nehéz szövete valamiképp könnyebbé válik. A zarándokok, a vonatok fogadása Erdélyben felejthetetlen emlék. A Székely gyors és a Csíksomlyó Expressz Dél-Erdélyen át jut el a Székelyföldre, innen az egykora Magyar Királyság 1000 éves határára a Gyimesekbe, majd 4 nap múlva vissza Magyarországra.
Az ünnepi program csúcspontja
A hagyományőrző rendezvényre minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. Az idei Pünkösdi búcsú május 22-25. között zajlik, amikor a zarándokok egy kolosszális embertömeggel együtt sétálnak fel a Csík-Somlyó hegyek közötti nyeregbe, ahol az elmúlt évtized során szervezik az eseményt.
A program nem ér véget a búcsúnál. A második nap reggelét követően a zarándokok Madéfalva érintésével a Gyimesekbe, az Ezeréves határhoz indulnak. Gyimesbükkön megtekintik a Rákóczi vár romjait és a vár tövében, az Ezeréves határon álló, felújított 30. számú MÁV őrházat – a MÁV egykoron legkeletibb őrházát –, illetve részt vesznek a kontumacikapolnánál celebrált szentmisén. Ezután a Pünkösdi Forgatag rendezvényén Gyimesbükkön folytatódik az ünneplés, ahol falusi búcsú várja a vonatok zarándokait.
A történelem eleven tanúsítványa
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett.
Több mint ötszáz év alatt a búcsúból nemzeti szimbólum lett – az olyan időszakban is, amikor a magyar staatiszálitás kérdéses volt, amikor az államhatárok átrendeződtek. Ez az esemény túlmutat a pusztán vallásos jelentésén: a Csíksomlyói búcsú az összetartás szertartása, a közös múlt és közös jövő felismerésének szertartása.
Akik részt vesznek, azok tudják: ez nem csupán egy utazás. Ez egy olyan alkalom, amely visszarendez valamit az emberben. Az egyéni sorskérdések és a nemzeti sorsfordulók összefonódnak az ezerfős vagy milliós tömeg Szűz Mária előtti térdelésében. Az Ezeréves határ romjai előtt pedig – ahol még a vasút őrháza is magyar zászlóval lobog – az ember megérthet valamit az összetartozásról, ami nem a térképen, hanem az lélekben él.
Az elmúlt zarándokok visszatérésében legyen az a visszajelzés: „Többet kaptam, mint reméltem! Életem élménye! Elcsenedesedést! Megnyugvást!”
Idén is így lesz. Pénteken, amikor az Össznemzeti Zarándokvonat zakatolni kezd, vele talpon marad egy ősi hagyomány, egy olyan erő, amely évszázadok óta összekapcsolja a magyarságot saját magával.
Leave a Reply