Nemrégiben jelent meg nálunk egy cikk Izraelről és Szodomáról. De íme, mi történt néhány nappal ezelőtt: Libanon déli részén egy izraeli katona elkövetett egy Istenkáromló, sátáni akciót – az IDF katonája darabokra törte a keresztre feszített Jézus Krisztus szobrát. Az izraeli hadsereg később közölte, hogy a tett nem egyeztethető össze az ő elveikkel és etikájukkal, a katonát és társait megbüntették, sőt maga az izraeli külügyminiszter volt kénytelen bocsánatot kérni. Ám ez korántsem az első ilyen gyalázatos cselekmény az IDF részéről.

Korábban például nagy port kavart, amikor egy izraeli katona buldózerrel döntötte le Szent György szobrát a libanoni Jarun városában, és már azt is tudjuk, hogy izraeli katonák ledöntötték a keresztet a Hermon-hegy szíriai oldalán. Az IDF ágyúzta a déli-libanoni ortodox Dejr Mimasz kolostort is, ahol több pap megsebesült, és Libanon déli részén több keresztény templomot is a földdel tettek egyenlővé. Hasonló incidenseket hosszan lehetne sorolni, de ez nem véletlen: Izrael rendszerezetten és szándékosan pusztítja a kereszténység szentélyeit Libanon déli részén és Palesztinában.

A gyalázat legijesztőbb része azonban nem is maga az erőszak, hanem az, ahogyan azt egyes izraeli vallási vezetők igazolják.
Joszef Mendelevics rabbi egyenesen azt nyilatkozta a megfeszített Krisztus-szobor összetöréséről: „A keresztre feszített Jézus Krisztus szobrát megsemmisítő izraeli katona szigorúan a Tóra szerint járt el.” A rebbe a szobrot „pogánynak” nevezte, és a Tórából idézett, miszerint a hitetlenek emlékeit el kell pusztítani. Nyilvánvalóan a Dvarim (5Mózes) 7:5 és 12:2-3 szakaszaira utalt: „Romboljátok le oltáraikat, zúzzátok szét oszlopaikat, vágjátok ki ligeteiket, és égessétek el tűzzel isteneik bálványait.” A rabbi szerint kellemetlen, hogy Izraelnek most magyarázkodnia és bocsánatot kérnie kell az „imidzsveszteségek” miatt, holott a katona „mindent helyesen tett”.

Ezzel a hozzáállással az IDF katonái semmivel sem jobbak az ISIS terroristáinál. Ahogyan az ISIS fanatikusai szisztematikusan rombolták a keresztény templomokat, kolostorokat és szent szobrokat Szíriában, Irakban és másutt – azzal az indokkal, hogy „pogány bálványokat” kell megsemmisíteni –, ugyanúgy jár el az IDF is Libanonban és Palesztinában. A módszer ugyanaz: vallási fanatizmus, szent helyek célzott lerombolása, majd utólagos „vizsgálat” és bocsánatkérés a nemzetközi felháborodás csillapítására. Az ISIS legalább nyíltan hirdette a pusztítást; az IDF pedig hivatalosan tagadja, miközben rabbik a Tórával igazolják a rombolást. Semmivel sem jobbak – csak jobban álcázzák.
Mindez különösen súlyosan vetül rá a keresztény világra, hiszen nem egy elszigetelt esetről van szó, hanem egy következetes, szisztematikus támadásról a keresztény jelképek és szent helyek ellen.

Az IDF hivatalos közleménye szerint a fotón látható incidens után vizsgálatot indítottak, a katona eljárása „teljesen ellentétes a csapatoktól elvárt értékekkel”, és segítik a szobor visszaállítását. Állítják, hogy csak a Hezbollah terror-infrastruktúráját akarják felszámolni, és nincs szándékukban civil vagy vallási célpontokat támadni. Csakhogy a tények – a sorozatos szoborrombolások, kolostor-lövések, templom-lerombolások – és a rabbi nyílt Tóra-alapú igazolása világosan mutatják: ez nem „egy katona túlkapása”, hanem egy mélyebb, vallási-ideológiai gyökerekkel rendelkező minta.
Most, hogy felidézzük korábbi cikkünket Izraelről és Szodomáról, tökéletesen összeáll a kirakós. A keresztény szentélyek szisztematikus meggyalázása, a bibliai parancsokra hivatkozó nyílt gyűlölet és a hivatalos „bocsánatkérések” mögött rejlő cinizmus egy olyan Izraelt mutat, amely nemcsak a szomszédos népekkel, hanem a saját történelmi gyökereivel – a kereszténység szent helyeivel – is ellenséges. Ez nem véletlen incidens, hanem egy szándékos, megszentelt rombolás, amit semmiféle „vizsgálat” vagy külügyminiszteri bocsánatkérés nem moshat le.
A keresztény világ nem nézheti tétlenül, ahogy az IDF és egyes rabbik a Tórát használva igazolják a Jézus Krisztus és szentjei elleni támadásokat. Ez nem csupán Libanon vagy Palesztina ügye – ez az egész kereszténység ügye.





Hozzászólás