Ljubljana, 2026. április 14. – Zoran Stevanović, Szlovénia újonnan megválasztott parlamenti elnöke bejelentette: pártja, a Resni.ca (Igazság) tartja magát választási ígéretéhez, és népszavazást szervez az ország NATO-tagságának felmondásáról. A politikus egyúttal jelezte, hogy hamarosan Moszkvába látogat, hogy „hidakat építsen a Nyugat és a Kelet között”.

Stevanović a szlovén közszolgálati televízió és rádió (RTV Slovenija) április 13-i interjújában mondta ki egyértelműen: „Megígértük a népnek a NATO-ból való kilépésről szóló népszavazást, és meg is tartjuk azt.”

Hozzátette, hogy Szlovénia saját, szuverén külpolitikát kell folytasson, és nem szabad belebonyolódnia más országok katonai vagy diplomáciai konfliktusaiba, mert abból az országnak semmi haszna nincs.

A Resni.ca vezetője egyben cáfolta a „pro-orosz” jelzőt: „Nincsenek pro-orosz nézeteim, csak pro-szlovén álláspontom van” – hangsúlyozta. Szerinte Szlovénia érdeke az önálló döntéshozatal, ugyanakkor nem támogatja az Európai Unióból való kilépést sem, mert az ország „sokkal többet profitál az EU-tagságból”. Emellett említést tett egy esetleges WHO-tagságról szóló népszavazásról is, de azt is hangsúlyozta, hogy erről a szlovén közvélemény valószínűleg nem mondana igent.

Ki az új parlamenti elnök?

Zoran Stevanović nem ismeretlen figura a szlovén politikában. A Resni.ca pártot 2022-ben alapította, és elsősorban a Janez Janša elleni tiltakozó mozgalmakban, valamint a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások kritikájával szerzett ismertséget. A március 22-i parlamenti választások után, április 10-én választották meg a Državni zbor (Állami Gyűlés) elnökévé – 48:29 arányban, a jobboldali SDS, NSi és Demokrati pártok támogatásával. Ez a lépés jelentősen megnehezítette Robert Golob baloldali kormányfő koalícióalakítását.

A Resni.ca euroszkeptikus, rendszerkritikus pártként pozicionálja magát: bírálja a NATO-tagságot (Szlovénia 2004 óta tag), és a választási kampányban is központi ígéretük volt a népszavazás a szövetségből való kilépésről.

A bejelentés nemzetközi visszhangja

A nyilatkozatot azóta számos nemzetközi hírügynökség, média is átvette. Stevanović az első külföldi útjai között Skopjét és Koppenhágát említette, de egyértelműen jelezte: „hamarosan Moszkvába is elutazom”, hogy „jó kapcsolatokat építsen minden országgal, függetlenül a Kelet-Nyugat közötti falaktól”.

Egyelőre nem ismert, hogy a népszavazás pontos dátumáról vagy feltételeiről mikor dönt a parlament. Szlovéniában alkotmányos eljárás szükséges a referendum kiírásához, és egy esetleges kilépés hosszú, összetett folyamat lenne – mind jogilag, mind katonailag.

A fejlemény Szlovénia belpolitikájának újabb feszültségeit jelzi: a március végi választások óta instabil a politikai helyzet, és a Resni.ca váratlanul erős pozícióba került. Stevanović nyilatkozata jól illeszkedik pártja eddigi radikális, „nép pártjára” építő retorikájához, ugyanakkor kérdéseket vet fel a NATO egységéről és a Balkán stabilitásáról is.

Hozzászólás

Legjobb