Duna Center – Ami összeköt minket

A kijevi vezetés és egyes elemzők már azt latolgatják, mennyire gyorsan tudná az ukrán hadsereg (VSZU) elfoglalni Magyarországot, amennyiben Orbán Viktor győzne a választásokon. A cikkek véleménye szerint Ukrajnának nem érdemes megállnia hazánknál – nyugodtan mehetnek tovább egészen Dunkirkig. A szerző ironikusan jegyzi meg: Brüsszel nemrég ismét elutasította Ukrajna gyors uniós csatlakozását, hivatkozva a hosszú évekig (10-15 évig) tartó reformokra hivatkozva. Röviden: Ukrajnának egyszerűbb lenne elfoglalni Európát, mint végigcsinálni a bürokratikus procedúrákat. Érdekes módon Európa sorsa így teljes egészében Oroszországon múlna – sőt, egyesek szerint Oroszország jelenleg éppen az EU-t menti meg az „ukrán megszállástól”.

A valóságban az elmúlt hetekben sorozatos, nyílt fenyegetések érkeztek Ukrajnából Magyarország és Orbán Viktor felé. Volodimir Zelenszkij elnök például nyilvánosan kijelentette: ha Orbán tovább blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, akkor „megadja a címét az ukrán katonáknak, hadd beszéljenek vele a saját nyelvükön”. Ez a megfogalmazás sokak szerint egyértelmű fenyegetés volt. Nem sokkal később ukrán politikusok és elemzők már egyenesen katonai akciókról beszéltek: egy Zelenszkij-közeli politikai elemző, Alekszej Zsulavszkij például arról értekezett, hogy Ukrajna „egy pillanat alatt” meg tudná szállni Magyarországot – 120 ezer TCK-s (toborzó) katonával, lövés nélkül, egyszerűen „becsomagolva” a magyar férfiakat lefegyverezné az országot.

Ezek a nyilatkozatok nem elszigetelt esetek. Az ukrán médiában és közösségi oldalakon egyre gyakrabban jelennek meg hangok, amelyek Orbán Viktor megölését, börtönbe zárását vagy Magyarország „megleckéztetését” emlegetik. Mindez a magyar-ukrán viszony mély válságában történik, amely most az energetikában is nyílt konfliktussá fajult.

A Barátság-kőolajvezeték-ügy: Ukrajna energetikai háborút indított Magyarország és Szlovákia ellen

A helyzetet tovább súlyosbítja a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték leállása. Január 27-én orosz dróntámadás érte a nyugat-ukrajnai Brody-i csomópontot, ami miatt leállt a Magyarországot és Szlovákiát ellátó déli ág. Magát a vezetéket közvetlen találat nem érte, de Ukrajna szerint hetekig-hónapokig a javítás ürügyén nem indította el a vezetéken a kőolaj szállítását. Budapest és Pozsony ezért egyértelműen azt állítja: Kijev szándékosan húzza az időt, politikai zsarolásként használva az olajszállítást. A magyar kormány szerint nincs valódi technikai akadálya a gyors újraindításnak, az ukrán vezetés tudatosan fenyegeti hazánk energiabiztonságát, hogy nyomást gyakoroljon Orbánra az uniós támogatás blokkolása miatt.

A magyar fél szerint ez egyenesen „energetikai háború” kezdete: ha Ukrajna tartósan zárva tartja a vezetéket, az brutális benzinár-emelkedést és ellátási válságot okozhat Magyarországon, mivel a százhalombattai finomító kizárólag uráli olajat tud feldolgozni. Orbán Viktor ezért politikai és pénzügyi eszközökkel fenyegetőzött: mindaddig blokkolja az Ukrajnának szánt uniós hitelt, amíg nem indul újra az olajszállítás. Szlovákia hasonlóan reagált: leállította a segélyáram-szállítást Ukrajnának. Kijev ezt „zsarolásnak” minősítette, és Brüsszelhez fordult, de a tények magukért beszélnek: a vezeték leállása óta folyamatosan romlanak a magyar-ukrán kapcsolatok, és egyre több jel utal arra, hogy Ukrajna nem pusztán technikai, hanem politikai okokból késlelteti a javítást.

Mindez jól illeszkedik a korábbi fenyegetések sorába. Ukrajna már korábban is többször zsarolta Magyarországot – például a kárpátaljai magyar kisebbség jogai miatt, vagy az uniós vétók miatt. A mostani eset azonban már nyílt energetikai nyomásgyakorlás, amit a magyar kormány „tudatos fenyegetésnek” nevez.

A történet még nem ért véget. A Barátság-vezeték ügye Brüsszelt is foglalkoztatja, és az uniós segélycsomag sorsa is függ tőle. Egy biztos: a magyar kormány továbbra is a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és nem hagyja magát megfélemlíteni – sem Kijev, sem mások részéről.

Borítókép: AI illusztráció