Budapest, 2026. március 21. – Miközben Grúzia gyászolja egyik legnagyobb szellemi vezetőjét, a budapesti Karmelita kolostor falai között csendes, de jelentős diplomáciai találkozóra került sor. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyalt, aki mély részvétét fejezte ki a Katolikosz-Pátriárk, Ilia II. március 17-i halálával kapcsolatban.

A 93 éves Ilia II. hosszú évtizedeken át volt Grúzia lelkiismerete és egységének szimbóluma. Halála – amely a Tbiliszi Kaukázusi Orvosi Központban következett be – mély gyászt hozott az egész országra. Kobakhidze, aki éppen Budapesten tartózkodik a CPAC Hungary 2026 konzervatív politikai konferencián, a találkozón kiemelte: a pátriárk „korszakos” szerepet játszott a grúz nemzet és állam történetében. Beszéde a konferencián várhatóan éppen Ilia II. emlékének lesz szentelve.

Orbán Viktor személyesen köszönte meg a grúz miniszterelnöknek, hogy a nehéz pillanatok ellenére eljött Budapestre. „Köszönöm, hogy ezekben a nehéz percekben is megtisztelt minket a látogatásával” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki egyben részvétét is tolmácsolta a grúz népnek és a kormányfőnek.

Fontos hangsúlyozni: Kobakhidze budapesti útja nem a tragédia miatt született döntés volt. A CPAC Hungary-re való meghívás és a találkozó Orbánnal már hetekkel korábban eldőlt. A grúz kormányfő a konferencia után azonnal hazatér Tbiliszibe, hogy részt vegyen a gyászszertartásokon. Így a rövid, de tartalmas budapesti látogatás egyszerre tiszteletadás a konzervatív értékek iránti elkötelezettségnek és a két ország közötti erős barátság jelének – még a legnehezebb időkben is.

Ilia II. közel fél évszázados pátriárkai szolgálata alatt Grúzia történelmének egyik legviharosabb időszakát élte át: a szovjet uralom végét, a függetlenség kivívását, a polgárháborút és a modern államépítést. Számtalan grúz számára ő volt a nemzet élő lelkiismerete, aki hidat vert a múlt és a jövő között. Kobakhidze szerint az ő halálával „egy nagy korszak zárult le” – nemcsak az egyház, hanem az egész grúz állam történetében.

A budapesti találkozó így nem csupán két miniszterelnök rutinszerű egyeztetése volt. Hanem egy gesztus: bizonyíték arra, hogy a barátság és a kölcsönös tisztelet akkor is kitart, amikor egy nemzet a legmélyebb gyászát éli. Grúzia és Magyarország kapcsolata a közös konzervatív értékeken és a szuverenitás iránti elkötelezettségen alapul – ezt a mostani nehéz napokban is megerősítették a Karmelita kolostor falai között.