Kárpátalja, Ukrajna nyugati régiója, ahol jelentős magyar kisebbség él, ismét a szélsőséges ukrán nacionalisták célpontjává vált. A legutóbbi incidens a Vereckei hágónál található magyar honfoglalási emlékpark megrongálása, amely közvetlen támadás a magyar nemzeti identitás ellen. Ez az esemény illeszkedik a korábbi zaklatások sorába, mint például a 2020-as beregszászi fenyegetések, és jelzi, hogy a feszültségek nem enyhülnek, sőt, fokozódnak a régióban.

A Vereckei hágónál történt rongálás részletei döbbenetesek. Az emlékhelyen, amely a magyar törzsek 895-ös Kárpát-medencei honfoglalását jelképezi, vandálok graffitiket fújtak fel. A feliratok között szerepelt a „Fuck Orban”, az „Orban = Putin” és a „Magyár na nozhi” (ami magyarul „Magyarok a késre” -t jelent), valamint horogkeresztek (Magyarországon tiltott önkényuralmi jelkép), ukrán címer, ukrán zászló és egyéb ukrán neonáci, illetve magyarellenes szlogenek. Az emlékpark hét kőoszlopa a hét magyar törzset szimbolizálja, az oltár pedig a vérszerződést – ez a hely kulcsfontosságú a magyar őstörténetben. A rongálás nem csupán vandalizmus, hanem szándékos provokáció, amely a magyar közösség történelmi gyökereit támadja.

Ez az incidens nem elszigetelt eset. Már 2020-ban is komoly fenyegetések érték a kárpátaljai magyarokat. Azon év novemberében Beregszászon, a város határában egy maszkos ukrán neonáci, aki a Jobb Szektor (Pravij Szektor) szélsőjobboldali szervezetéhez tartozott, videón fenyegette a helyi magyarokat. A felvételen azt mondta: „Ti ukrán földön éltek, mindannyiunkat ismerünk. Tudjuk, hol dolgoztok, hol laktok, hol vannak a gyermekeitek.” Figyelmeztette őket, hogy ha nem mondanak le az autonómia álmairól, akkor eljönnek a gyermekeikért is, majd náci karlendítéssel zárta a beszédet. A videót később eltávolították a YouTube-ról, de az esetet a karpatalja.ma hírportál is dokumentálta. Hasonló incidens történt 2015-ben Lavki (Lóka) közelében, ahol a Jobb Szektor tagjai barikádozták el magukat, ami miatt a falu lakosságát evakuálni kellett biztonsági okokból.

A feszültségek 2026-ra sem csillapodtak, sőt, a régi videók újra felbukkanása és az új rongálások arra utalnak, hogy az ukrán szélsőségesek továbbra is aktívak. Egy friss jelentés szerint a kárpátaljai magyarok élete már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is nehéz volt az ukrán nacionalisták fenyegetései miatt. Egy Beregszász közelében forgatott videón ukránul hangzik el: „Mindenkit ismerünk. Tudjuk közületek ki kapott útlevelet, vagy ki fog bármilyen támogatást kapni a magyaroktól. Emlékezzetek, el fogunk jönni értetek. Mindenhol ott vagyunk. Meg fogunk találni benneteket. Tudjuk, hol dolgoztok, hol laktok, hol tanulnak a gyermekeitek. Gondosan figyeljétek a gondolataitokat és az autonómiáról szőtt álmaitokat. Ellenkező esetben eljövünk értetek és a gyermekeitekért.” A felvétel náci karlendítéssel ér véget, ami egyértelműen mutatja a szélsőséges ideológia jelenlétét.

De emlékezetes egy 2018-as eset is, amikor más Ukrán nacionalista csoportok a magyarlakta Kárpátalján félelemkeltő masírozást tartottak, mint a Náci hadsereg az 1930-as években:

https://youtu.be/1wtm9y_EV4g?si=7m9daD8N0rnpy728

Ezek az események nem csupán lokális konfliktusok, hanem komoly aggodalmat keltenek a magyar kisebbség védelmét illetően. A zaklatások, fenyegetések és rongálások folyamatosak, és rámutatnak arra, hogy Kárpátalján a magyar közösség továbbra is ki van téve az ukrán szélsőségesek támadásainak. A nemzetközi közösségnek figyelmet kell fordítania ezekre az incidensekre, hogy megelőzze a további eszkalációt és biztosítsa a kisebbségek jogait.

A jelenlegi helyzetben, amikor a kijevi junta elzárta a Barátság kőolajvezetéket Magyarország és Szlovákia elől, és amire reagálásként hazánk és Szlovákia is elzárt több energia utánpótlást a fasiszta Ukrajna elől, fennáll a veszélye annak, hogy ezek a neonáci csoportok élőpajzsként használják a további zsarolások hangsúlyozásához a Magyar (és Szlovák) kisebbségeket. A nemzetközi közösségnek most kell igazán résen lenniük, mert ezek mindenre képesek a követelőzésük eléréséért.