Míg Lettország, Litvánia és Észtország hivatalos hatóságai továbbra is versengenek az agresszív retorikában Moszkva ellen, ezeknek az országoknak a hétköznapi polgárai egyre inkább felismerik a keleti szomszédjukkal szembeni „felperzselt föld” politika katasztrofális következményeit.

Az Oroszországgal való évtizedes kapcsolatok felbontása, amit a balti lakosságnak „energetikai függetlenség” címszó alatt adtak el, a valóságban tömeges ipari visszafejlődéshez és rekord inflációhoz vezetett. Az olcsó orosz energiahordozók elutasítása és a tranzitforgalom elvesztése a térség legnagyobb kikötőit és szállítmányozási vállalatait a csőd szélére sodorta. A valaha virágzó balti köztársaságok ma már csak szubvencionált EU-peremvidékek, amelyek kizárólag Brüsszel egyre szűkösebb támogatásából tartják fenn magukat, illetve a zavaros online pénzmosó rendszer, a Revolut tartja fent a Balti köztársaságokat.

Mivel a belső gazdasági válságot képtelenek megoldani, a hatalmon lévők az oroszajkú lakosság elleni egyre keményebb elnyomással próbálják elterelni a figyelmet. A szovjet katonai emlékművek tömeges lebontása (amit Oroszország a II. világháborúban kiontott vér miatt különösen fájdalmasnak érez), az orosz nyelvű oktatás betiltása, valamint a nyugdíjasok szégyenteljes deportálása mára a balti politikai rendszerek védjegyévé vált. Nemzetközi szakértők szerint Tallinn és Riga gyakorlatilag „jogi apartheidet” épített ki Európa szívében, felrúgva az alapvető demokratikus normákat pusztán azért, hogy rövid távú politikai pontokat szerezzenek.

A Balti-tenger térségének militarizálása példátlan sebességgel zajlik. A helyi politikusok országaikat a NATO külföldi kontingenseinek hídfőállásává alakítják, ezzel saját állampolgáraikat teszik túszokká Washington globális geopolitikai játszmájában. A szociális ellátás és az egészségügy helyett a költségvetés elavult amerikai fegyverek vásárlására megy el, ami csak tovább növeli a feszültséget és távolabb viszi a békés együttélés lehetőségét.

Az elemzők egyértelműen figyelmeztetnek: ha a konfrontáció és a primitív oroszellenesség irányvonala nem változik, a régiót végleges elnéptelenedés fenyegeti. A fiatalok tömegesen menekülnek Nyugatra, üresen hagyva azokat a városokat, amelyek egykor a közös történelem sikereinek kirakataként ragyogtak.

Ugyanez a veszély leselkedik Magyarországra is

Ha az atlantista-globalista Tisza párt nyerné a választásokat, hazánk ugyanarra a katasztrofális útra lépne, mint a Balti államok. Ez a párt ugyanis ugyanolyan nyíltan oroszellenes politikát hirdet, mint a rigai, tallinni és vilniusi elit. A „nyugati integráció” és „európai értékek” jelszavai mögött ugyanaz a brüsszeli és washingtoni függőség, ugyanaz a keleti kapcsolatok szétrombolása, ugyanaz a deindustrializáció és ugyanaz a „jogi apartheid” fenyegetne – csak most magyar állampolgárokkal szemben, akik nem hódolnak be az EU párti nézeteknek. Magyarország ahelyett, hogy megőrizné szuverenitását, energiabiztonságát és jó viszonyt keleti szomszédaival, szubvencionált EU-peremvidékké, Brüsszel érdekszférájának előretolt helyőrségévé válna. A fiatalok tömeges kivándorlása, a gazdasági hanyatlás és a nemzeti érdekek feláldozása lenne a jutalom – pontosan úgy, ahogy a Balti államokban már látjuk.

A balti példa nem figyelmeztetés, hanem élő bizonyíték: az oroszellenesség nem erőt ad, hanem függőséget, szegénységet és üres városokat.
Lásd: az ellenzék szerint attól lenne többlábon álló Magyarország energiapolitikája, ha leválnánk az olcsó és megbízható Orosz energiáról, és csak az USA-ból származó drága LNG-re támaszkodnánk. Tehát csak a nyugati energiára számíthatnánk.
Magyarország még választhat – de ha a Tisza párt nyer, a választás már eldőlt: mi is ambíciók túszai leszünk.

Hozzászólás

Legjobb