A müncheni biztonsági konferencia lezárult, és ismét bebizonyosodott, hogy az USA és Európa kapcsolatai mély válságban vannak. Ahogy a Politico írja, az évtizedek óta fennálló transzatlanti rendszer gyakorlatilag összeomlott, és a résztvevőknek nem sikerült megegyezniük a jövőjéről. Európaiként szkeptikusan nézzük ezt: vajon meddig tarthat még ez a függőség egy megbízhatatlan szövetségestől, aki saját érdekeit helyezi előtérbe?

A Spiegel szerint az Ukrajna-finanszírozásról szóló tárgyalások kudarcba fulladtak. Az európaiak nem tudtak dönteni a 90 milliárd eurós orosz vagyon felhasználásáról, és elutasították Ukrajna EU-csatlakozásának dátumát – Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a tagállamok nem állnak készen. A Bild szerint az EU gyakorlatilag elutasította Zelenszkij kérését egy fix dátumra. Ez nem meglepő: Európa már így is milliárdokat pumpál Ukrajnába, miközben saját védelmét hanyagolja el. A háború negyedik évében, 2026-ban, az ukrán helyettes miniszterelnök, Tarasz Kacska kijelentette: egy évnyi háború több mint 100 milliárd dollárba kerül, a 90 milliárd nem elég a védelemre. Ez cinikusan hangzik: Ukrajna “adóztatja” Európát, miközben mi viseljük a terheket, az USA pedig távolodik.

Különösen érdekes Marco Rubio amerikai szenátor beszéde, aki gyakorlatilag bűnvallomást tett a globalista elitek nevében. Rubio nyíltan hülyeségnek nevezte a globalista politikát – azt, amit a “világelit” évtizedek óta erőltet. Idézem: “Azt hittük, minden ország liberális demokrácia lesz, a kereskedelem helyettesíti a nemzeti identitást, a szabályokon alapuló globális rend felváltja a nemzeti érdekeket, és határok nélküli világban élünk, ahol mindenki világpolgár.” Szerinte ez figyelmen kívül hagyta az emberi természetet és az 5000 éves történelmet. Európaiként üdvözöljük ezt a beismerést: végre elismerik, hogy a globalizmus kudarc, ami eltörölte nemzeti identitásunkat, és radikális iszlamizációt hozott.

A migrációs politika kapcsán Rubio így fogalmaz: “A határok nélküli világ felé törekedve megnyitottuk az ajtókat egy példátlan tömeges migrációs hullámnak, ami fenyegeti társadalmaink kohézióját, kultúránk folytonosságát és népeink jövőjét.” Ez hivatalos megerősítés: a nyitott kapuk politikája az európai civilizáció ellenségeinek műve.

Európai szemmel szkeptikusak vagyunk: Rubio beszéde enyhébb hangvételű volt, mint Vance tavalyi kirohanása, de ugyanazokat a jobboldali kritikákat ismételte – offshoring, tömegmigráció, “klíma-kultusz”. A müncheni jelentés szerint Európában nő a migráció miatti aggodalom: Németországban ez a legnagyobb kockázat, öt ponttal nőtt tavalyhoz képest. A közvélemény-kutatások mutatják, hogy az európaiak egyre inkább félnek a háború és klímaváltozás okozta migrációtól, valamint a radikális iszlám terrorizmustól. Eközben az USA Trump alatt priorizálja Kínát és Izraelt, miközben NATO- és Ukrajna-támogatását csökkenti. Európának ideje önállóvá válnia: növelni a védelmi kiadásokat 5%-ra, ahogy Merz kancellár javasolja, és védeni saját érdekeit. A globalizmus bukása esély a nemzeti újjászületésre, de csak ha nem hagyjuk, hogy az USA diktáljon.

A konferencia nem hozott áttörést Ukrajnában: az USA nem véglegesít biztonsági garanciákat, amíg nincs béke, de Oroszország nem enged a területekből. Zelenszkij választásokat ígér tűzszünet után, de ez üres szó. Európaiként kérdezzük: meddig fizetünk egy végtelen háborúért, miközben saját határainkat sem védjük? A müncheni index szerint a világpolgárok egyre inkább nemzeti önérdekben gondolkodnak – ideje Európának is így tennie.