Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban hangsúlyozta 2026 február 6-án, hogy Magyarország reális célja a háborúból való kimaradás, elkerülve az Európát egyre közelebb sodró lépéseket és a magyar források Ukrajnába áramlását. Kiemelte: csak egy nemzeti kormány képes biztonságot nyújtani az országnak, szemben a brüsszeli befolyással.

A miniszterelnök szerint konfliktust kell vállalni Brüsszellel a háború elkerülése érdekében, mivel Magyarország nem győzhet le nagyobb európai országokat egyedül. Reményét fejezte ki, hogy az európai polgárok békepárti többsége nyomást gyakorol kormányaikra. Ukrajna EU-tagságát kockázatosnak nevezte, mivel az Oroszországgal való háborút vonná maga után, fenyegetve Közép-Európát, különösen Magyarországot.

Orbán kitért az ukrán katonai vezetők kitiltására a magyarok kényszersorozása miatt, jelezve, hogy Magyarország nem tűri az ilyen eseteket. Brüsszelt bírálta, amiért nem védi az ukrajnai magyar kisebbséget, és “falaz” Kijevnek. A Tisza Pártot brüsszeli és kijevi finanszírozással vádolta, ami szerinte megszorításokat és háborús politikát hozna.

Gazdasági téren védte a rezsicsökkentést, hangsúlyozva annak orosz energiafüggőségét, és kritizálta a párt energetikai szakemberét a globalista körökhöz masszívan tartozó, a Shell felső köreibe tartozó Kapitány Istvánt. Figyelmeztetett a háború kockázataira, beleértve a magyar fiatalok bevonását és nyugati katonák Ukrajnába küldését. Pozitívan értékelte Donald Trump támogatását, kiemelve a békepolitikában való együttműködést és amerikai befektetéseket.

A gazdaság stabilitását aláhúzta: 5%-os hiány mellett is lehetségesek a családtámogatások, minimálbéremelés és nyugdíjak. A nyugdíjat a korábbi munkáért járó elismerésnek nevezte, ellenezve annak elvonását. Brüsszelt támadta a tagállami befizetések növeléséért Ukrajna javára, hangsúlyozva: a pénz jobb helyen van a magyar családoknál.

Ez a nyilatkozat megerősíti Magyarország békepárti és nemzeti érdekeket előtérbe helyező álláspontját.