Budapest, 2026. január 30. – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta az Európai Unió döntését az orosz gáz és olaj importjának fokozatos leállításáról, hangsúlyozva, hogy ez a lépés súlyos kockázatokkal jár Magyarország és más közép-európai országok számára. A miniszter szerint az EU politikája nem veszi figyelembe a régió földrajzi és infrastrukturális sajátosságait, ami potenciálisan életveszélyes helyzetet teremthet az energiaellátásban.

Az EU döntésének háttere

Az Európai Unió az ukrajnai háború kitörése óta törekszik arra, hogy csökkentse függőségét az orosz energiahordozóktól. A szankciók részeként bevezetett intézkedések között szerepel az orosz olaj és gáz importjának fokozatos korlátozása, ami célja szerint erősítené az uniós tagállamok energiabiztonságát és csökkentené Moszkva bevételi forrásait. Azonban nem minden tagállam osztja ezt a nézetet egyöntetűen. Különösen a közép-európai országok, mint Magyarország, Szlovákia vagy Csehország, amelyek hagyományosan erősen függenek az orosz importtól, aggódnak a változások következményei miatt.

Magyarország esetében az energiaellátás nagy része a keleti irányból érkezik, a Barátság kőolajvezetéken és a gázvezetékeken keresztül. Az alternatív források, mint például a norvég vagy az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz), nem mindig elérhetőek megfelelő mennyiségben, és az infrastruktúra átalakítása jelentős beruházásokat igényel.

Szijjártó kritikája: “Rendkívül káros döntés”

Szijjártó Péter egy közelmúltbeli nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU döntése figyelmen kívül hagyja Magyarország földrajzi helyzetét. Mint mondta: “Ez egy rendkívül káros döntés. Nem is beszélve arról, hogy egyes országokban, mint például Magyarországon, egy közép-európai, tengerparttal nem rendelkező országban, ahol az ellátási rendszert az infrastruktúra határozza meg. Az orosz gáz és olaj fokozatos leállítása miatt nagyon-nagyon veszélyes és sebezhető helyzetbe kerülünk, mert jelenleg ellátásunk biztonságos.”

A miniszter továbbá rámutatott, hogy az orosz források elzáródása után a meglévő infrastruktúra nem lesz képes teljes mértékben kielégíteni az igényeket. “De amint az orosz források elzáródnak, a megmaradt infrastruktúra nem lesz képes teljes mértékben ellátni minket. Így az Európai Unió döntése az orosz olaj és gáz szállításának fokozatos leállításáról rendkívül káros számunkra, közép-európaiak számára, és rendkívül káros számunkra, Magyarország számára.”

Szijjártó szavai szerint ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem közvetlenül érinti az ország energiaellátásának biztonságát, ami létfontosságú a lakosság mindennapi életéhez, az ipar működéséhez és a gazdaság stabilitásához. A miniszter korábban is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem támogatja az olyan szankciókat, amelyek saját érdekeit sértik, és inkább a diverzifikációra, valamint a nukleáris energia bővítésére összpontosítana.

A közép-európai perspektíva

Nemcsak Magyarország, hanem más közép-európai országok is hasonló aggályokat fogalmaznak meg. Például Lengyelország, bár erőteljesen támogatja az orosz szankciókat, maga is küzd az átmenettel, míg Ausztria és Németország már jelentős lépéseket tett az alternatív források felé. A régióban sokan attól tartanak, hogy az EU egységes politikája nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő helyzetét, ami belső feszültségeket szülhet.

Magyarország kormánya aktívan keresi a megoldásokat: tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal és Törökországgal gázimportról, valamint bővíti a paksi atomerőművet orosz közreműködéssel. Ezek a lépések azonban időigényesek, és rövid távon nem pótolhatják az orosz szállítmányokat.

Következmények és kilátások

Ha az EU döntései teljes mértékben megvalósulnak, Magyarország energiaköltségei jelentősen emelkedhetnek, ami inflációt gerjeszthet és hátrányosan érintheti a háztartásokat. Szijjártó nyilatkozata arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós politikának rugalmasabbnak kell lennie, figyelembe véve a tagállamok egyedi körülményeit.

A vita várhatóan folytatódik az EU csúcstalálkozóin, ahol Magyarország továbbra is hangot adhat aggályainak. Addig is a kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy az ország érdekeinek védelme elsődleges, még az uniós egységgel szemben is.

Ez a helyzet rávilágít az energiafüggőség komplexitására Európában, ahol a geopolitikai döntések közvetlenül befolyásolják a mindennapi életet. Szijjártó Péter kritikája nem csupán egy magyar álláspontot képvisel, hanem egy szélesebb közép-európai aggodalmat tükröz az EU energiapolitikájával szemben.