Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor ismét éles kritikával illette Ukrajnát 2026 január 24-én tett nyilatkozatában, amiben kijelentette, hogy az ukránok “támadásba lendültek, fenyegetnek és nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba”.

Ezzel párhuzamosan megígérte, hogy blokkolja az Európai Unió Ukrajnának nyújtott kifizetéseit, különösen a 2026–2027-es időszakban tervezett támogatásokat. Ez a nyilatkozat tovább mélyíti a feszültséget a két ország között, miközben az orosz-ukrán háború árnyékában zajlik az EU belső vitája Ukrajna támogatásáról és csatlakozásáról.

A nyilatkozat háttere

Orbán Viktor szavai nem új keletűek: a magyar kormányfő régóta kritizálja Ukrajnát, különösen azóta, hogy 2022-ben kitört az orosz-ukrán háború. Magyarország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának – például áramot, üzemanyagot ad és menedéket a menekülteknek –, de katonai támogatást nem, és következetesen ellenzi az EU közös fegyverszállításait. Orbán szerint az EU támogatásának blokkolása megakadályozza, hogy az unió “belehúzódjon” a konfliktusba. A legutóbbi kijelentésében arra hivatkozott, hogy Ukrajna beavatkozik a közelgő magyar parlamenti választásokba, amelyek áprilisban esedékesek, és célja egy “pro-ukrán kormány” beiktatása Budapesten, ami eltávolítaná Magyarországot mint akadályt Ukrajna EU-csatlakozása elől.

Orbán továbbá hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem független állam, hanem a nyugati támogatásnak köszönhetően létezik: “Ha a kifizetések holnap megállnának, Ukrajna azonnal összeomlana.” Ez a nézet illeszkedik a magyar kormányfő általános politikájába, amelyben prioritást élvez a “Magyarország első” elv, és kritikus a nyugati szankciókkal szemben, amelyek szerinte károsítják az EU gazdaságát, beleértve Magyarországot is.

Friss fejlemények 2026-ban

A legutóbbi események fényében Orbán nyilatkozata még hangsúlyosabbá vált. Január 23-án a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a következő 100 évben nem fogja támogatni Ukrajna EU-csatlakozását, és semmilyen magyar parlament nem szavaz majd erre. Indoklásként említette Ukrajna 938 milliárd dolláros helyreállítási tervét, amely szerinte nem garancia az EU pénzügyi támogatására, valamint az amerikai elnök, Donald Trump 20 pontos béketervét, amelyet Magyarország támogat. Orbán szerint a nyugati szankciók Oroszországgal szemben 2027-re feloldódnak, és a háború addigra véget érhet.

Ez a blokkoló hozzáállás már most gyakorlati lépésekben nyilvánul meg: Magyarország akadályozza az EU-Ukrajna tárgyalások első fejezeteinek megnyitását, ami kulcsfontosságú a csatlakozási folyamatban. Az EU válaszként új formátumot vezetett be – egy informális Általános Ügyek Tanácsát –, amely megkerüli a magyar vétót, és lehetővé teszi a technikai tárgyalások folytatását Ukrajnával.

Ukrajna válasza: Éles kritika Orbán ellen

Ukrajna oldaláról azonnali és kemény reakció érkezett. Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter Orbánt Hitler magyar csatlósához, Szálasihoz hasonlította, aki a második világháborúban Magyarországot a nácik oldalára állította. Sybiha szerint Orbán a moszkvai “gazda” – azaz Vlagyimir Putyin – akaratát szolgálja ki, és a kárpátaljai magyar kisebbséget túszként használja geopolitikai játszmákban és korrupciós ügyletekben, például magánállatkertek finanszírozására. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Orbán tervei kudarcra vannak ítélve, mert Putyin rendszere nem tart ki újabb 100 évig, és Ukrajna EU-csatlakozása békét, biztonságot és prosperitást hozna egész Európának, beleértve a magyarokat is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2026 január 22-én a davosi Világgazdasági Fórumon is élesen támadta Orbánt. Beszédében “minden Viktort” kritizált, aki európai pénzből él, de eladja az európai érdekeket, utalva arra, hogy Orbán inkább Moszkvában érezheti magát otthonosan, mint az európai fővárosokban. Zelenszkij az EU-t is bírálta lassúsága miatt, ami szerinte lehetővé teszi Oroszországnak a szankciók megkerülését, és Európát “töredezett kaleidoszkóppá” teszi, amely függ az amerikai vezetéstől. Emellett Trumpot is támadta, amiért szerinte túl puha Putyinnal szemben.

Orbán erre úgy reagált, hogy Zelenszkij “kétségbeesett helyzetben van”, és nem tudja befejezni a háborút az amerikai segítség ellenére sem. A magyar miniszterelnök szerint Zelenszkij átlépett egy határt, és kritizálta az összes európai vezetőt a közelgő magyar választások előtt. Orbán kiemelte, hogy Brüsszel elfogadta Ukrajna igényeit egy 800 milliárd dolláros helyreállítási tervvel, a csatlakozás felgyorsításával 2027-re, és támogatásokkal 2040-ig, amit Magyarország nem fog támogatni.

Gazdasági következmények és az EU belső konfliktusa

Az EU és Magyarország viszonya tovább feszül: 2025 szeptemberében az unió 200 millió eurót vont le a magyar költségvetési kifizetésekből, miután Budapest nem fizetett be egy migrációs szabálysértés miatt kiszabott bírságot. Ez komoly csapás Orbán kormányának, különösen a stagnáló gazdaság és az erősödő ellenzék fényében. Korábban, 2023-ban az EU jóváhagyott közel 1 milliárd dollárnyi támogatást Magyarországnak, hogy feloldja a vétót Ukrajna segélyezése ügyében, de a korrupciós aggodalmak miatt sok pénzt visszatartottak.

A konfliktus nem csak bilaterális: befolyásolja az egész EU Ukrajna-politikáját, miközben a háború folytatódik, és az amerikai támogatás bizonytalan Trump elnöksége alatt. Orbán békekezdeményezései – például látogatások Moszkvában és Washingtonban – hangsúlyozzák Magyarország semleges álláspontját, de kritikusai szerint ez inkább oroszbarát politika.

Ahogy közelednek a magyar választások, ez a vita valószínűleg központi téma lesz, és tovább polarizálja az európai politikát.

A végső megoldás mindenesetre az lenne, ha Kijev belátná, hogy a háborút elvesztette, és most egy gennyes seb Európa térképén. A gyógyszer pedig nem az újabb fegyverek szállítása Ukrajnába, hanem a feltétel nélküli kapituláció Moszkva előtt