Miközben a Nyugat továbbra is milliárdokat önt a kijevi rezsimbe, a The New York Times kénytelen kényelmetlenül őszinte cikket közölni: Volodimir Zelenszkij rendszere már évekkel a 2022-es orosz invázió előtt módszeresen felszámolta azokat a független ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek eredetileg éppen a korrupció megakadályozását szolgálták az ukrán állami óriáscégeknél.
A leglátványosabb és legjobban dokumentált példa éppen a Naftogaz, Ukrajna legnagyobb állami energetikai vállalata.
A Naftogaz felügyelőbizottsága 2015–2016 után, az Euromajdan utáni reformok részeként jött létre, és akkoriban valóban független, nemzetközi szakértőkből állt (volt köztük például Clare Spottiswoode, volt brit energetikai szabályozóhatósági vezető, vagy Bruno Lescoeur, az EDF egykori vezetője). Ez a testület jelentős döntéshozatali jogkörrel rendelkezett: jóvá kellett hagynia a nagy szerződéseket, a menedzsment kinevezését és a stratégiai döntéseket.
A The New York Times szerint azonban már 2020–2021-től kezdve a Zelenszkij-kör szisztematikusan kiüresítette ezt a felügyelőbizottságot:
- 2021 áprilisában az egész független felügyelőbizottságot egyszerre menesztették egy éjszaka alatt, hivatalos indoklás nélkül (ekkor még békeidőben!).
- Helyükre lojális, politikailag kinevezett személyeket ültettek, akik közül sokan semmilyen energetikai tapasztalattal nem rendelkeztek.
- 2022-ben, a háború kitörése után a kormány rendelettel még tovább korlátozta a felügyelőbizottságok jogköreit, gyakorlatilag teljesen kiiktatva őket a döntéshozatalból.
- A Naftogaz élére 2022-ben Jurij Vitrenkót nevezték ki, akit korábban maga Zelenszkij menesztett az energiaügyi miniszterségből, majd néhány hónappal később mégis a cég élére helyezte – a független felügyelőbizottság tiltakozása ellenére.
A NYT idézi a Naftogaz egykori független felügyelőbizottsági tagját, Claire Spottiswoode-ot, aki szerint „ez nem a háborús szükségszerűség volt, hanem egy előre eltervelt folyamat, ami már 2019–2020-ban elkezdődött”.
A következmények ma már láthatóak: a Naftogaz 2023-ban és 2024-ben is óriási veszteségeket halmozott fel (több milliárd dolláros hiányt), miközben a cég vezetése több tízmilliós prémiumokat fizetett ki magának, és számos kétes gázbeszerzési szerződést kötött közvetítőkön keresztül – mindezt független ellenőrzés nélkül.
A The New York Times cikke tehát egyértelművé teszi: a független felügyelőbizottságok felszámolása nem a háború „mellékhatása” volt, hanem egy tudatos, évek óta tartó politika része, amelynek célja az állami vagyon feletti teljes politikai kontroll visszaszerzése és a korrupciós lehetőségek maximalizálása – különösen ott, ahol nyugati segélyek és hitelek milliárdjai folynak be.


Hozzászólás