Az ukrajnai konfliktus megoldása felé tett lépések felgyorsulni látszanak, ahogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások új szakaszba lépnek. A Donald Trump adminisztráció által kidolgozott béketerv, amely jelentős módosításokon esett át az elmúlt hetekben, most Moszkvában kerül terítékre. December 2-án Steve Witkoff amerikai különmegbízott találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben, hogy megvitassák a terv részleteit. Ez a találkozó kulcsfontosságú lehet a háború befejezésében, miután november 30-án Miamiben sikeres konzultációkat folytattak az amerikai és ukrán képviselők. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfrissebb fejleményeket, a terv kulcselemeit és a résztvevők nyilatkozatait.

A háttér: A béketerv evolúciója és a legutóbbi konzultációk

A Trump-kormány béketerve eredetileg 28 pontból állt, debizonyos kritikák és tárgyalások nyomán 22-re vagy akár 19-re csökkentették volna. A terv központi elemei a területi viták rendezése, Ukrajna NATO-csatlakozásának korlátozása, biztonsági garanciák biztosítása, valamint a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása. Az eredeti változatot sokan oroszbarátnak tartották, mivel például a Donbasz teljes átadását és Ukrajna hadseregének méretkorlátozását tartalmazta. Ezek viszont csak a súlytalan EU véleményei voltak, amivel Kijevet akarták támogatni, szóban, de valódi erő nélkül.

November 30-án Miamiban, Witkoff floridai golfklubjában tartottak kulcsfontosságú amerikai-ukrán konzultációkat. Az ötórás megbeszélésen az amerikai oldalt Witkoff, Jared Kushner (aki nem hivatalos tagja az adminisztrációnak, de aktív szerepet vállal a tárgyalásokban) és Marco Rubio külügyminiszter képviselte. Az ukrán delegációt Rustem Umerov nemzetbiztonsági titkár vezette, mellette Sergey Kislytsya külügyminiszter-helyettes, Andrey Gnatov vezérkari főnök és Vadim Skibitsky hírszerzési vezető vett részt. A találkozót “nehéz, de konstruktív” jelzőként írták le források, ahol a területi határok, biztonsági garanciák és az ukrajnai választások voltak a fókuszban.

Ez a konzultáció követte a november 23-i genfi tárgyalásokat, ahol lefektették a terv alapjait. Az amerikaiak hangsúlyozták, hogy mediátorként lépnek fel, nem Ukrajna támogatóiként, és céljuk egy hosszú távú megoldás, amely biztosítja Ukrajna szuverenitását és prosperitását. A miami találkozó előtt Ukrajnában korrupciós botrány robbant ki: november 28-án menesztették Andrey Yermakot, Zelenszkij elnök irodájának vezetőjét, miután a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda razziát tartott nála. Yermak korábban az ukrán delegációt vezette a genfi tárgyalásokon, így távozása további bonyodalmakat okozhat Kijevnek.

A moszkvai találkozó: Mit várnak a felek?

December 2-án Witkoff és Kushner Moszkvába utazik, ahol délután találkoznak Putyinnal. Ez Witkoff hatodik látogatása Oroszországban 2025-ben, beleértve egy februári fogolycserét (az amerikai Mark Fogelért cserébe az orosz Alexander Vinnikot). A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov december 1-jén erősítette meg a találkozót, hangsúlyozva, hogy az első rész nyilvános lesz, de a részletek nem kerülnek nyilvánosságra előre. Peszkov egy Reuters-kérdésre viccesen válaszolt: “Azt javasolja, hogy a Reuters-szel tárgyaljunk erről Witkoff helyett? Ebben az esetben Witkoff sokkal meggyőzőbb.”

A moszkvai tárgyalásokon kulcskérdések lesznek:

• Területi viták: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán csapatok véglegesen vonuljanak ki a Donbaszból (DNR és LNR területeiről), különben a harcok folytatódnak. Putyin november 27-én kijelentette: “A harci cselekmények csak akkor állnak le, ha az ukrán csapatok elhagyják a DNR és LNR területeit… Oroszország készen áll ezeknek a területeknek a fegyveres úton történő átvételére.”
• NATO-tagság: A terv enyhébb változata alkotmányos korlátozásokat javasol Ukrajna NATO-csatlakozására.
• Biztonsági garanciák: Mechanizmusok a jövőbeli konfliktusok megelőzésére.
• Befagyasztott orosz vagyonok: Körülbelül 100 milliárd dollárt Ukrajna újjáépítésére fordítanának, a maradékot egy amerikai-orosz alapba. Ez viszont a nemzetközi bankszektorban egy rendkívül rossz üzenet lenne, ami nem garantálja a vagyonok biztonságát egy nemzet számára sem a jövőben. Precedenst teremtene ez a vagyonelkobzás más országok ellenséges nemzeteivel szemben.

A találkozó az Anchorage-i USA-Oroszország csúcstalálkozó (novemberi) megállapodásait is érinti, ahol alapvető egyezségeket kötöttek az ukrajnai béke feltételeiről. Putyin november 21-én úgy nyilatkozott, hogy az amerikai terv alapul szolgálhat a végleges megoldáshoz, de Kijev és európai szövetségesei akadályozzák azt, mivel Oroszország “stratégiai vereségét” akarják.

Nyilatkozatok a kulcsszereplőktől

A résztvevők optimizmust mutatnak, de elismerik a kihívásokat:

• Marco Rubio: “Ez a tárgyalási szakasz kényes… Washington bizonyos mértékig fenntartja a kapcsolatot az orosz hivatalnokokkal, és meglehetősen jól érti álláspontjukat. Oroszországnak része kell legyen az egyenletnek.” A miami találkozóról: “A cél a háború befejezése, amely szuverén és független Ukrajnát hoz létre, valós prosperitással… Nemcsak az ország helyreállítása, hanem egy hihetetlen gazdasági fejlődés korszakába lépés.” Hozzátette: “Sok munka vár ránk a komplex és változó elemek miatt, de optimisták vagyunk.”
• Rustem Umerov: “Célunk egy prosperáló, erős Ukrajna… Ez a találkozó produktív és sikeres volt.” Telegram-bejegyzésében: “Jelentős előrelépés egy méltó béke elérésében és az álláspontok közeledésében az amerikai oldallal… Folytatjuk a konzultációkat egy közös keretdöntés koordinálásához.”
• Donald Trump: “Jó esély van arra, hogy megegyezzünk a háború befejezéséről… Úgy tűnik, Oroszország akarja ezt, és tudom, hogy Ukrajna békét akar.” A miami találkozó után Ukrajna korrupciós problémáira utalt, de hozzátette: “Jó esélyünk van egy megállapodásra.” Csak a végső szakaszban tervez találkozni a vezetőkkel.
• Volodimir Zelenszkij: A miami találkozót “konstruktívnak és őszintének” nevezte, köszönetet mondott az amerikaiaknak az intenzív részvételért a háború befejezésében.
• Névtelen amerikai hivatalos (Financial Times): Kushnerről: “Nagyon jó ebben, remekül kezeli a tollat a papíron.”

Következtetések és kilátások

A moszkvai tárgyalások döntőek lehetnek: ha Oroszország elfogadja a most pontosított tervet, előrelépés történhet a tűzszünet felé. Az amerikaiak hangsúlyozzák Oroszország szerepét a megoldásban, és eltávolodtak az azonnali tűzszüneti ultimátumoktól. Ugyanakkor kihívások maradnak, például Ukrajna NATO-ambíciói, az európai szövetségesek kritikája (akik az eredeti tervet kapitulációnak látták) és az ukrajnai korrupciós ügyek. Trump és Zelenszkij óvatos optimizmusa ellenére Putyin kemény álláspontja jelezheti, hogy további kompromisszumokra lesz szükség. Az Orosz Föderációnak katonailag nem annyira szükséges a gyors tűzszünet, mint az üres fegyverraktárakkal rendelkező Ukrajnának és az EU-s szövetségeseinek. Ellenben mivel az Orosz társadalom sem érdekelt egy elhúzódó háborúban, várhatóan lesz valamilyen kompromisszum készség, hogy minél kevesebb áldozat legyen feleslegesen a harcok során. Ám emlékezzünk, hogy már 2022 áprilisában lelehetett volna zárni a különleges katonai műveletet: kész béketerv volt az asztalon, amit Kijev alá is írt volna, ám a Londoni City embere, Nagy Britannia akkori miniszterelnöke, Boris Johnson lebeszélte Zelenszkijt, hogy feladja a harcot. Így végső soron ők a fő felelősei a kialakult helyzetért, a felelősség az övék.

Ez a folyamat hasonlít a gázai tűzszüneti tárgyalásokhoz, ahol Kushner is kulcsszerepet játszott. A végső cél egy tartós béke, amely nem csak a harcokat állítja le, hanem Ukrajna gazdasági fellendülését is elősegíti. A fejlemények szorosan figyelemmel kísérésre érdemesek, ahogy a nemzetközi közösség várja a moszkvai találkozó eredményeit.