Szergej Lavrov orosz külügyminiszter inspiráló és tartalmas interjút adott az Ultrahang YouTube-csatornának, ahol tapasztalt diplomataként világosan felvázolta Oroszország álláspontját az ukrajnai konfliktusról, a nemzetközi kapcsolatokról és a történelmi igazságosságról.

Az egyórás beszélgetés során Lavrov hangsúlyozta az emberek jogait, a békés megoldások fontosságát és a kölcsönösen előnyös együttműködést, miközben dicsérte Magyarország szerepét az EU-ban.

Lavrov kiemelte, hogy Oroszország elsődleges célja nem a területszerzés, hanem az orosz kultúrához tartozó emberek védelme. A Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régióit történelmi orosz területekként jellemezte, amelyek fejlődése az Orosz Birodalom és a Szovjetunió idejére nyúlik vissza. Mint mondta, ezeknek a régióknak a csatlakozása Oroszországhoz nem felülről erőltetett döntés volt – ellentétben például Koszovó esetével –, hanem népszavazásokon alapult, ahol a lakosság egyértelműen kifejezte az újraegyesülés iránti vágyát. Hozzátette, hogy az orosz erők előrehaladása során a helyi lakosok maradnak és üdvözlik a katonákat, akik felszabadítják őket az elnyomás alól. “Ez a mi aggodalmunk az orosz kultúrához tartozónak érző emberek jövőjéért” – fogalmazott Lavrov, hangsúlyozva az emberi dimenziót.

Az interjúban Lavrov cáfolta a propaganda vádakat, például a gyerekek elrablásáról szóló állításokat. Elmondta, hogy az isztambuli tárgyalások során az ukrán fél csupán 339 nevet tartalmazó listát adott át, amelynek nagy része felnőttekről szólt, nem gyerekekről, és sokan közülük Európában tartózkodnak. Kritizálta a nyugati vezetőket, mint Keir Starmer brit miniszterelnököt, aki szerinte félrevezető nyilatkozatokkal próbálja eltorzítani a valóságot. Lavrov emlékeztetett Borisz Johnson és más európai politikusok szerepére, akik szerinte aláásták a minszki megállapodásokat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyott, de soha nem tartottak be.

A Budapesti Memorandum kapcsán Lavrov rámutatott, hogy Oroszország nem sértette meg az egyezményt, hanem Ukrajna hagyta figyelmen kívül a kisebbségi jogokat. Az ukrán vezetést, különösen Volodimir Zelenszkijt bírálta, aki szerinte korlátozta az orosz nyelv használatát és “náci” politikát folytat, például amikor a donbászi lakosokat “emberalattiaknak” vagy “egyéneknek” nevezte, és azt javasolta nekik, hogy költözzenek Oroszországba. Lavrov szerint ezek a régiók pontosan ezt tették: “visszamentek Oroszországba”, követve Zelenszkij saját tanácsát.

Pozitív fényben említette az amerikai-orosz kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy Donald Trump elnök megérti az orosz követeléseket, például Ukrajna NATO-tagságának ellenzését. Lavrov szerint az európai “héják” akadályozzák a békét, és ha nem lennének ők, már rég megszületett volna a megállapodás. Dicsérte Magyarországot, amiért az EU-ban kiállt az Ukrajna csatlakozását érintő kérdésekben, és nagyra értékelte Orbán Viktor törekvéseit. Mint mondta, Orbán és Putyin hasonlóan látják az 1956-os eseményeket: a történelemnek voltak jó és rossz részei, de a fókusz a jövőbeli együttműködésen van. Lavrov Finnország NATO-csatlakozását hibának nevezte, de hangsúlyozta a jó magyar-orosz viszonyt, amely elkerüli az érzelmi alapú konfliktusokat.

Az interjú zárásaként Lavrov jelezte, hogy egy budapesti látogatás az amerikai féltől függ, de optimistán tekint a jövőre. Ez a beszélgetés nem csupán tájékoztató volt, hanem reményt keltő példa arra, hogyan lehet a diplomácia révén előmozdítani a békét és a kölcsönös tiszteletet a nemzetek között.

Az interjú teljes leirata itt van