Az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán; ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a végrehajtásukkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.

A legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdésnek nevezte a Kárpát-medencei magyar közösség számára, hogy Európában háború vagy béke lesz. Értékelése szerint furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról.

Kitért arra is, hogy 

az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán. Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás 

– hangsúlyozta.

Értékelése szerint azért is furcsa ez a háború, mert uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajna területén, fizikai értelemben nem vívnak csatát, hanem harcoltatnak valaki mással. 

Megjegyezte: ezt régebben proxy háborúnak nevezték, de itt az EU nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött ő van.

Hangsúlyozta: az európai vezetők a háború folytatását akarják, nem tárgyalnak az oroszokkal, csak az ukránokkal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat a béketörekvések oldaláról áthozzák az Ukrajnát támogató európai pozícióba. Az európai döntéshozóknak ma háborús stratégiájuk van, és ennek része az egész európai gazdaság egyfajta hadigazdasággá való átállítása – figyelmeztetett, felidézve, hogy 

Európa eddig 180 milliárd eurót költött a háborúra, és csak a legutóbbi, koppenhágai uniós csúcson egyetlen döntéssel oda akartak adni 40 milliárd eurót Ukrajnának.

Kitért a lefoglalt orosz valutatartalék kérdésére, amelynek 150 és 170 milliárd euró között van az értéke. Hozzátette, felvette a kapcsolatot az oroszokkal, mert tudnia kell, hogy ha ezt a vagyont elveszik és az ukrán kiadások finanszírozására fordítják, akkor milyen ellenlépések várhatóak, például az Oroszországban lévő magyar vállalatok vagyonát el fogják-e kobozni vagy sem.

Ha a cégek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találni arra, Magyarországnak miért kellene támogatnia a befagyasztott orosz vagyon elvételét – mutatott rá.

Megemlítette, az EU következő hétéves költségvetésének tervezete szerint a pénz 20-25 százaléka különböző jogcímeken valójában Ukrajnába vándorolna úgy, hogy az ország még nem tagja az uniónak.

Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb – mondta.

Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene

– hangsúlyozta, jelezve, Magyarország nem akadályozni, vagy rombolni akar, hanem meg akarja a többieket győzni az eltérő álláspontjáról.

Úgy folytatta, Európának nem a nézőtéren kell “ücsörögnie“, arra várva, hogy meghívják Washingtonba és leültessék a vezérigazgató asztala előtti széksorba, önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból “deriváljon” egy pozíciót.

A kormányfő rámutatott arra is, hogy ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Míg az oroszok 140 milliónyian lehetnek, az Európai Unió lélekszáma meghaladja a 400 milliót, és a tagállamok GDP-je is többszöröse az oroszénak, továbbá a katonai költségvetésük is meghaladja az oroszt – fejtette ki.

Ugyanakkor szerinte, most mégis úgy tűnik, az oroszok erősek, az európaiak gyengék, ennek pedig az a magyarázata, hogy az oroszok hajlandóak harcolni, az európaiak pedig helyesen nem tesznek ilyet.

Ha erőd van, meg kell mutatni, és ha Európa nem harcol, akkor csak egyetlen helyen tudja ezt megmutatni: a tárgyalóasztalnál

– közölte.

Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. 

Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok – fejtette ki.

Elmondta, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy nemzeti össztermékének egyre növekvő részét fegyverzetre költse, kell “egy észszerű mértékű biztonságot eredményező fegyverzetet” hadrendben tartani, de az ellentétes a magyar emberek érdekeivel, hogy egy spirálszerű versenyben folyamatosan egyre többet és többet költsön fegyverekre.

Hozzátette, 

hosszú a lista, amiről meg kellene állapodni az oroszokkal, ide tartozik a kereskedelem, a szankciók és az energia kérdése is.

Úgy értékelt: ugyanúgy, mint a migráció esetében, a háború és a béke ügyében is ki fog derülni egy-két éven belül, hogy az a magyar pozíció volt a helyes, amely megpróbált az európai érdekek beazonosításából kiindulva, józan észen alapuló, higgadt külpolitikát folytatni az ukrán-orosz háború ügyében. 

Van egy kis nagyképűség abban a mondatban, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz, de sok benne a valóság – fogalmazott.

Az orosz-ukrán háború megfojtja, leblokkolja az európai gazdasági fejlődést, de ha a háború véget érne, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés háromszorosára nőne – jelentette ki a miniszterelnök.

Vlagyimir Putyin támogatta azt a javaslatot, hogy Donald Trumppal Budapesten találkozzanak.

Az orosz elnökhelyettes, Jurij Uszakov főbb kijelentései az orosz és az amerikai vezető beszélgetésének eredményeként:

— Putyin és Trump telefonbeszélgetése Oroszország kezdeményezésére jött létre.

— Putyin hangsúlyozta Oroszország elkötelezettségét az ukrán helyzet politikai-diplomáciai úton történő rendezése iránt.

— Az orosz fegyveres erők teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a stratégiai kezdeményezést a harci vonalak teljes hosszán.

— Trump fő tézise: az ukrán konfliktus lezárása hatalmas lehetőségeket nyit meg az orosz-amerikai gazdasági együttműködés számára.

— A beszélgetés során szóba került a „tomahawk” rakéták szállításának kérdése. Putyin megismételte azt a tézist, hogy ez nem változtat a fronton kialakult helyzeten, de káros hatással lesz Oroszország és az USA kapcsolataira.

— Az előkészítő munka Lavrov és Rubio telefonos kapcsolatfelvételével kezdődik. Rubio és Lavrov munkája során kiderül, mikor kerül sor a csúcstalálkozóra.

— Putyin megkérte Trumpot, hogy adja át legjobb kívánságait feleségének, Melaniának, és megköszönte neki, hogy részt vett az orosz és ukrán gyermekek családjaikkal való újraegyesítésében.

— Trump közölte Putyinnal, hogy a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások során figyelembe veszi az orosz elnök véleményét.