Donald Trump amerikai elnök egy közelmúltbeli nyilatkozatában elismerte, hogy Magyarország és Szlovákia földrajzi helyzete miatt nem tud könnyen leválni az orosz olajimportról, még 2025 szeptember 26.-án.

Ez egy fordulatot jelent a korábbi keményvonalas álláspontjához képest, amikor arra szólította fel a NATO-tagországokat, hogy állítsák le az orosz energiahordozók vásárlását. A döntés hátterében Orbán Viktor magyar miniszterelnök telefonbeszélgetése áll, amelyben sikeresen meggyőzte Trumpot a helyzet realitásairól.

Azóta a helyzet stabilizálódott, ma, 2025 október 9.-én a benzinkutakon az átlagemberek is megérezhették a pénztárcájukon a döntés pozitív hatását: egyes kutakon 500 Ft alá is bekúszott a benzin és a dízel ára.

Hogyan is jutottunk el idáig?

Trump szeptemberi, fehér házi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy míg más országok, például Törökország, számos alternatív forrásból szerezhetnek olajat, Magyarország és Szlovákia szárazföldi elhelyezkedése miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. “Magyarországnak nincs egy szép óceánja, amin keresztül hajók érkezhetnek a világ minden tájáról” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy nem akarja, hogy bárki hibáztassa ezt a két országot az orosz import miatt. Szlovákia hasonló helyzetben van, és Trump szerint nem fair elvárni tőlük a hirtelen váltást.

A fordulat gyorsan következett be: Trump kedden még az ENSZ közgyűlésén bírálta az európai országokat az orosz olajvásárlásért, és azt mondta, hogy ha megkéri Orbán Viktort, Magyarország leállítaná az importot. Erre reagálva Orbán másnap telefonon egyeztetett az amerikai elnökkel, és úgy tűnik, meggyőzte őt arról, hogy Magyarország kényszerűségből függ az orosz olajtól. A beszélgetésben szó esett a háború állásáról, a világgazdaságról és az európai energiaellátásról is. Orbán később élő adásban árulta el: “Nincs szükségünk arra, hogy bármelyikünk elfogadja a másik érveit, mindenki teszi, amit akar.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált a fejleményekre, visszautasítva azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Trump közvetlenül üzent Magyarországnak az import leállításáról. “Még közel hasonló üzenet sem volt” – közölte Szijjártó, hangsúlyozva, hogy Magyarország csak annyit importál, amennyi a működéséhez feltétlenül szükséges. A miniszter szerint Európa két csoportra oszlik: azokra, akik nyíltan vesznek orosz olajat (mint Magyarország és Szlovákia), és azokra, akik titokban, ázsiai közvetítőkön keresztül teszik ugyanezt, miközben bírálják a többieket.

A magyar kormány álláspontja szerint a fizikai infrastruktúra határozza meg a lehetőségeket: az országba két fő olajvezeték érkezik, az egyik Oroszországból (Barátság vezeték), a másik Horvátországból, de utóbbi kapacitása nem elegendő Magyarország és Szlovákia együttes igényeinek kielégítésére és drágább is az onnan érkező olaj. Szijjártó úgy látja, hogy sem politikai, sem morális ok nem indokolja, hogy egy harmadik országot tegyenek vesztesévé az orosz-ukrán konfliktusnak. “A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot nem tudjuk megváltoztatni” – írta a miniszter Facebook-oldalán.

Trump nyilatkozata enyhítést hozhat az európai energiafüggőség körüli feszültségekben, különösen azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek tengeri kijárattal. Az elnök korábban azt hangsúlyozta, hogy az orosz olajvásárlás finanszírozza az Ukrajna elleni háborút – az EU egy év alatt 1,1 milliárd eurót fizetett ki érte –, és nyomást gyakorolna Kínára is az orosz támogatás miatt. Magyarország és Szlovákia esetében azonban kivételt tesz, elismerve a gyakorlati korlátokat.

A döntés hátterében álló telefonbeszélgetések nem új keletűek: Orbán és Trump között a folyamatos kapcsolat is erősödött, amikor a magyar miniszterelnök találkozott az akkori exelnökkel New Jersey-ben. Elemzők szerint ez a lépés tovább erősítheti a magyar-amerikai kapcsolatokat, miközben Európában folytatódik a vita az orosz energiafüggőség csökkentéséről.