A magyar politikai életben ritkán fordul elő, hogy egy egyszerű díszkivilágítási javaslat ennyire heves vitát szüljön. A budapesti Fidesz-KDNP frakció még a karácsony előtti hetekben terjesztette elő, hogy Budapest templomai is részesüljenek a város ünnepi díszítéséből, ám a Párbeszéd-Zöldek Párt, amely koalíció adja Budapest Főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt is, módosító indítványa váratlan fordulatot hozott.

Barabás Richárd, a párt nyíltan meleg politikusa javasolta, hogy az Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániát – egy az 1700-as években épült barokk stílusú templomot szivárványszínűre világítsák ki. A “szivárványszínű templom” ötlete azonnal lángba borította a közbeszédet: egyesek szerint ez a keresztény szeretet inkluzív ünneplése, mások pedig egyenesen a hagyományok meggyalázásaként emlegették.

A vita gyökerei: Egy módosító, ami mindent felforgatott

A történet 2023 decemberében kezdődött, amikor a Fővárosi Közgyűlés költségvetési vitája során felmerült a templomok karácsonyi díszkivilágítása. A Fidesz-KDNP célja egyértelmű volt: a keresztény ünnep méltó megünneplése, amelyben a város ikonikus templomai is részesülnek. Erre érkezett Barabás Richárd ellenzéki módosítója, aki nem csupán támogatást kért, hanem egy radikális vizuális csavart: a templom homlokzatát a szivárvány minden színében pompáztassák meg. Barabás indoklása teológiai mélységűnek tűnt első látásra:

“A szivárvány a Biblia egyik legősibb és legszentebb jelképe, amely Isten és az emberiség közötti szövetséget hirdeti. Egy templom szivárványszínű kivilágítása tehát nem politikai gesztus, hanem a teológiailag is helyes és méltó kifejeződése az evangéliumi üzenetnek: Isten szeretete mindenkié” – fogalmazott a politikus. Szerinte a javaslat nem más, mint a karácsonyi üzenet modern, befogadó értelmezése, amely hidat ver a hagyomány és a mai társadalom sokszínűsége között. Az Újlaki templom kiválasztása sem véletlen: ez a budai plébánia nem csupán történelmi érték, hanem aktív közösségi tér, ahol évtizedek óta zajlanak misék, esküvők és kulturális programok. A reakció azonban viharos volt. Szepesfalvy Anna, fideszes fővárosi képviselő azonnal megszólalt, és a javaslatot “a kereszténység jelképeinek megalázásának” nevezte. “Pont ez a baj az olyan politikai szervezetekkel, mint a szivárvány- és gendermozgalom, vagy a senki által nem támogatott Párbeszéd nevű Párt, hogy nemcsak semmibe vesznek olyan értékeket, ami mások belső hitbéli meggyőződésén alapszik, hanem lábbal tiporják és megalázzák az abban hívő embereket” – nyilatkozta a képviselő, aki egyben Karácsony Gergely főpolgármestertől követelte a javaslat visszavonását. Szerinte egy “keresztény országban” ilyesmiről vitázni is “végtelenül méltatlan”. A vita gyorsan túlterjedt a közgyűlés falain: jobboldali portálokon sikkadtak a cikkek a “karácsonyék” provokációjáról, miközben baloldali körökben a befogadás szimbólumaként emlegették az ötletet. A szivárványos templom-koncepció – amelyben a LED-lámpák váltakozó színben világítanák meg a barokkos íveket – ironikus kontrasztot teremtett volna a hagyományos karácsonyi fényekkel, és sokakban felidézte a globális Pride-mozgalmak vizuális nyelvezetét. A cikkek és posztok áradatában még a “cigány családok karácsonyi ünneplése” motívum is felbukkant egyes értelmezésekben, utalva arra, hogy a szivárványos díszítés esetleg a marginalizált közösségek, köztük a roma családok inklúzióját szimbolizálná – bár ez a szál a fővita perifériáján maradt.

Utóhatások: Eltemetett javaslat, de élő seb a közbeszédben

A módosító indítványt végül nem vették napirendre, így az Újlaki templom homlokzata 2023 karácsonyán a hagyományos fehér-fehér fényekben fürdött, szivárvány nélkül. Nincs nyoma annak, hogy a javaslatot később újra elővették volna, sem a 2024-es, sem a 2025-ös ünnepi szezonban. Azóta szerencsére semmilyen friss fejlemény – legyen szó pereskedésről, közösségi tiltakozásról vagy akár sikeres szivárványos kivilágítás nem került elő: a botrány úgy tűnik, gyorsan elhalt, mint egy karácsonyi szikra, köszönhetően a társadalmi felháborodásnak.

Ugyanakkor a vita utórezgései ma is érezhetők a magyar politikai polarizációban. Barabás Richárd karrierje nem sérült: továbbra is aktív a Párbeszéd frakciójában, ahol gyakran emeli fel az LMBTQ jogok ügyét.

A templom maga békésen működik tovább: 2025-ben is részt vett a Nyitott Templomok Napján, ahol kulturális programokkal várták a látogatókat, hangsúlyozva a hit és a művészet egységét – szivárványos fényjáték nélkül.

Magyarországon a Pride megrendezése 2025-ben hivatalosan hatóságilag tilos. Ennek ellenére a Karácsony Gergely vezette Budapest Önkormányzat 2025 júliusában egy nyíltan homoszexuális felvonulást tartott Magyarország Fővárosának a közterületein, ahova Európa szerte körülbelül 300.000 ember jött el, hogy részt vegyen rajta. Nem csak az LMBTQ “jogok” melletti kiállás volt ez, hanem Kormányellenes megmozdulás is. Jogilag ez nem a Pride volt, hanem a “méltóság menete” – ennek ellenére a Főpolgármestert a rendőrség előállította a rendezvény megtartása után szabálysértés vétsége miatt.

Reméljük, 2025 Karácsonyára nem kerül elő a Szivárványos Templomi kivilágítás ötlete.

A cikk alapját ez a hír adta: https://internetfigyelo.com/szivarvanyszinure-vilagitananak-ki-egy-templomot-karacsonyek/