Az Európai Nyelvek Napja, amelyet minden év szeptember 26-án ünnepelünk, az Európa Tanács kezdeményezésére jött létre 2001-ben, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi sokszínűségre, a többnyelvűség fontosságára és a nyelvtanulás értékére. Az esemény célja, hogy népszerűsítse Európa nyelvi és kulturális gazdagságát, ösztönözze a nyelvek tanulását, valamint előmozdítsa a kultúrák közötti párbeszédet és megértést. Az európai kisebbségek helyzete sajnos a XXI.-ik században még mindig nem teljesen kielégítő helyzetű több országban, ezért is fontos a nyelvi emlékek és nyelvi sokszínűségek ápolása, ismerete és ennek a megünneplése – ami a népek egymás közötti békés együttélés alapfeltétele.

Miért fontos ez?

Európa több mint 200 nyelvet ölel fel, beleértve a hivatalos nyelveket, regionális és kisebbségi nyelveket, valamint a bevándorlók által beszélt nyelveket.

Ne feledjük, hogy a bevándorlók nem csak más civilizációk képviselői, hanem vannak belsejében is európaiak.

Az Európai Nyelvek Napja arra emlékeztet, hogy a nyelvek nemcsak kommunikációs eszközök, hanem a kulturális identitás, a hagyományok és a történelem hordozói is. A nyelvtanulás elősegíti a társadalmi integrációt, a gazdasági mobilitást és a kulturális nyitottságot, miközben hozzájárul a diszkrimináció és előítéletek csökkentéséhez.

2025-ös aktualitások

2025-ben az ünnep fókuszában a digitalizáció és a nyelvek kapcsolata is állhat, hiszen a technológia, például a mesterséges intelligencia és az online fordítóeszközök, egyre nagyobb szerepet játszik a nyelvtanulásban és a nyelvek megőrzésében. Emellett továbbra is hangsúlyos a kisebbségi és regionális nyelvek védelme, valamint a fiatalok nyelvtanulásra való ösztönzése. Magyarországon például iskolák, kulturális intézetek és nyelviskolák szerveznek programokat, amelyek bemutatják a magyar nyelv szépségeit és a más nyelvek tanulásának előnyeit.

Az őshonos nyelvek megőrzése nem egyenlő a szélsőséges nacionalizmussal, mert az őseink megértéséhez és történelméhez ismernünk kell a nyelvet is, amin Ősapáink is beszéltek.
Emellett szomszédaink nyelvét is ismerni kell, hogy a jó baráti viszony megmaradjon, és ne egymással versengő nemzetek legyenek az Öreg Kontinensen, hanem egymást segítő barátok (a nemzetek), akik ismerik egymás nyelvét, így a gondolkodásukat is. Erről szól a mai nap üzenete.
Sajnos a baszk nyelvvel Spanyolországban, az oxitán és a breton nyelvvel Franciaországban, a walesi nyelvvel Nagy-Britanniában, a magyar és az orosz nyelvvel Ukrajnában, illetve a magyar nyelvvel Romániában és az orosz nyelvvel a Balti államokban a mai napig úgy bánnak a többségi nemzetek, ami nem méltó Európához. Ezekben az országokban másodrangú állampolgároknak tekintik azokat, akik az anyanyelvüket használják, és nem a többségi nyelvet a hatóságok részéről.
További veszély, hogy az őshonos európai nyelvekre veszélyt jelent az illegális migrációs hátterű, asszimilációra nem hajlandó népek és nyelveik. Gondoljunk csak arra, hogy ma már Bécs, Berlin, Brüsszel és London több utcájában is csak arab feliratok és arabnyelvű beszélgetés hallható. Ez egy kulturális támadás Európa ellen.