A Hágában kitört utcai összecsapások nem csupán egy spontán tüntetésről szólnak, hanem egy mélyülő társadalmi szakadékról, amely a migráció, a gazdasági bizonytalanság és a politikai bizalmatlanság metszéspontján robbant ki. Szeptember 20-án, szombaton ezrek gyűltek össze a város központjában, hogy tiltakozzanak a kormány bevándorlási politikája ellen. A békés demonstráció azonban gyorsan erőszakos zavargásokká fajult: a rendőrség könnygázzal és vízsugárral oszlatta a tömeget, 30-37 emberrel (a pontos szám a forrásoktól függően változik) szemben őrizetbe vettek, két rendőr sérült meg. De mi áll a háttérben? Egy tragédia árnyékában zajló lázadásról van szó, amely a holland társadalmat még inkább megosztja – különösen a október 29-i előrehozott választások küszöbén.

A tragédia, amely begyújtotta a kanócot

A zavargások közvetlen kiváltó oka egy szívszorító eset: egy 17 éves holland lányt gyilkoltak meg Hágában, közel-keleti származású migránsok által elkövetett nemi erőszakkal egybekötött támadás során. Bár a részletek még nem teljesen tisztázottak – a holland média és a rendőrség óvatosan fogalmaz, hangsúlyozva a nyomozás folyását –, az ügy hatalmas közfelháborodást keltett. Ez a gyilkosság nem elszigetelt: Hollandia az elmúlt években számos hasonló incidenssel szembesült, amelyek a migránsok integrációjának kudarcát tükrözik. A közvélemény-kutatások szerint a hollandok több mint 60%-a szigorúbb bevándorlási szabályokat akar, különösen a Közel-Keletről és Afrikából érkező menedékkérők kapcsán. A tragédia szimbolikusan rávilágított arra, amit sokan “helyettesítő migrációs politika”-ként emlegetnek: a kormányzati tehetetlenségre, amely szerintük a bűnözés növekedését és a társadalmi feszültségeket táplálja. A tüntetést a 26 éves jobboldali aktivista, Els “Rechts” szervezte, aki a közösségi médiában hívta össze a “Stand Up for the Netherlands” (Álljatok ki Hollandia mellett) nevű demonstrációt.

A cél: szigorúbb menedékjogi szabályok, prioritás a holland állampolgárok lakhatásának és jólétének biztosításában, valamint a bevándorlás korlátozása. A meghívottak között szerepelt Geert Wilders, a jobboldali Szabadság Pártjának (PVV) vezetője, aki azonban nem jelent meg, és később “idiótáknak” nevezte a zavargókat. A tömegben holland zászlók lengtek, sokan fekete ruhában, arcukat eltakarva érkeztek – köztük focicsapatok huligánjai és szélsőjobboldali csoportok tagjai, mint a Voorpost. 

Az erőszak spirálja: Mi történt a Malievelden?

A demonstráció a Malieveld nevű központi téren indult, ahol ezrek – becslések szerint 1500-3000 ember – gyűltek össze. A hangulat eleinte békés volt: szónokok követelték a kormány lemondását, Dick Schoof ügyvivő miniszterelnök felelősségre vonását, sőt ironikus módon a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) való bíróság elé állítását a migrációs politika miatt. Egyes tüntetők sátortáborokat kezdtek felállítani a téren, jelezve, hogy hosszabb távú “sztrájkba” akarnak kezdeni, hasonlóan a farmerprotestekhez. Ám a helyzet gyorsan eszkalálódott. Egy kisebb csoport – körülbelül 1500 ember – letért a kijelölt útvonalról, és blokád alá vette az A12-es autópályát, amely Hágát köti össze Németországgal. Ez tiltott akció volt, amit a szervezők is elleneztek. A tüntetők ezután összecsaptak a rendőrökkel: köveket, palackokat és fémdarabokat dobáltak rájuk, miközben a rendőrség könnygázt és vízsugarat vetett be. Egy rendőrautót felgyújtottak, a lángok percek alatt elemésztették a járművet. A zavargók ezután a város szívébe nyomultak, ahol betörték a D66 irodájának ablakait – a pártot sokan “migránsbarátnak” tartják. Senki sem sérült meg a támadásban, de a rongálás szimbolikus csapás volt a liberális ellenzékre. A X-en közzétett videókban látható a káosz: maszkos alakok rohannak a rendőrökre, füst gomolyog a levegőben, miközben a tüntetők skandálják: “Hollandia a hollandoké!” Egyik posztban egy szemtanú így ír: “A jobb oldal felemelkedik a muzulmán migránsok ellen Európában” – utalva a britekben nemrég zajló hasonló tiltakozásokra. A rendőrség szerint egyesek szándékosan provokálták a konfrontációt, és több újságíró is megsérült a dobált tárgyaktól. 

Politikai vihar: Lemondás, ICC és választási tét

A tüntetők követelései élesek: a kormány azonnali lemondása, szigorúbb határellenőrzés, és Schoof bírósági felelősségre vonása az ICC előtt – ironikusan pont abban a városban, ahol a bíróság székel. Ez utóbbi követelés különösen pikáns, hiszen az ICC nemzetközi bűncselekményekkel foglalkozik, nem belső politikával, de a szimbolikus üzenet világos: a migrációt “népirtásként” vagy “államellenes bűncselekményként” értelmezik egyes körökben.  A Hágai polgármester, Jan van Zanen “a holland méltatlanságról” beszélt, hangsúlyozva, hogy az erőszak “elődleges kitörés” a demokráciában.

 Tágabb kontextus: Európa-szerte lángoló feszültségek

A hágai események nem elszigeteltek. Nagy-Britanniában augusztusban ezrek tüntettek hasonló okokból, migránsok elleni támadásokkal. Franciaországban a párizsi külvárosokban rendszeresek a zavargások, Németországban eritreai ünnepségek vezetnek összecsapásokhoz. Hollandiában a migráció – különösen a szíriai, afgán és észak-afrikai menedékkérők – gazdasági terhet jelent: a lakáshiányt felerősíti, a bűnözési statisztikákban (pl. nemi erőszak) túlreprezentáltak. Kritikusok szerint a kormány “nyitott kapukat” hagyott, ami most visszaüt.

Következtetés: Sátorok a Malievelden, árnyék a választásokon

A hágai zavargások ideiglenesen elcsendesedtek – a sátortáborok nagy részét felszámolták, a város visszatért a normális kerékvágásba –, de a sebek mélyek. Több letartóztatás várható, a rendőrség speciális egysége azonosítja az elkövetőket. Az októberi választásokon eldőlhet, hogy Hollandia továbbra is “nyitott társadalom” marad-e, vagy a jobboldali fordulat győz. Egy dolog biztos: a 17 éves lány halála nem feledhető, és a követelések – legyenek azok a kormány leváltásáért vagy jobb integrációért – nem tűnnek el. Európa figyel: a hágai lángok figyelmeztetésként égnek, hogy a migrációs válság nem oldódik meg önmagától. Ha a politikának sikerül hidat verni a megosztottság felett, talán elkerülhető a további eszkaláció. Addig is, a Malieveld csendje illúzió – a feszültség csak szunnyad.