A közép-magyarországi Székesfehérvár környékén régészek egy egyedülálló, az avar korszakból származó kardot találtak. A leletet egy felnőtt férfi sírjában találták meg, és ez volt az első ilyen lelet a régióban az elmúlt 46 évben.

A sírhelyet a „Temető az űrből” projekt keretében fedezték fel, amely műholdas képeket használ a korábban ismeretlen sírhelyek azonosítására a növényzet nyomainak részletes elemzésével. Azokon a területeken, ahol a talajt korábban megbolygatták, például sírok létrehozása során, a gabonafélék élénkebb zöld színűek és sűrűbbek, ami a laza talaj jobb vízmegtartó és vízelvezető képességével magyarázható. A gyökérzet is mélyebbre fejlődik. Ez a módszer a leghatékonyabb az egy méternél mélyebb sírok esetében, és a nagy népvándorlás kori temetkezések különösen könnyen felismerhetők, mivel mélységük meghaladja a két métert.

A műholdas felvételeken kijelölt területeken az ásatásokat a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szent István Múzeum égisze alatt végezték a régészek. Székesfehérvár közelében, egy magánterületen, egy legalább 400 sírból álló kiterjedt temető nyomait, valamint egy kisebb nekropolist fedeztek fel a közelben. A nagy temetőben már két sírt feltártak, mindkettő az avar kultúra időszakából (VII-VIII. század) származik.

Az egyik sírban kardot találtak, ami rendkívül ritka az avar temetkezésekben, és a temetett személy magas státuszáról tanúskodik. Az avar sírokban a fegyverek általában lándzsák és íjak. A halott férfi magas társadalmi helyzetéről tanúskodnak a sírjában talált aranyozott bronz ékszerek és a bronz övcsat is.

A kard vastag korróziós réteggel volt borítva. A mezőgazdasági munkák során használt vegyszerek felgyorsították a fém romlását, és veszélyeztették a lelet épségét. A kard biztonságos kinyerése érdekében a környező talajjal együtt egy speciális fa keretet készítettek, amely lehetővé teszi a mikrotárgyak laboratóriumi feltárását, valamint a tárgy konzerválását és stabilizálását. A korrózió által súlyosan megrongált szablyán kívül egy fontos darab is megmaradt: egy darab bőr, amely még mindig az övcsatjához van rögzítve.

A mai Székesfehérvárt 972-ben alapította Géza fejedelem, I. István, Magyarország első királyának apja. A terület benépesítése azonban már a neolitikumban megkezdődött. A vaskorban itt kelta település létezett, a közeli Gorsium város pedig fontos szerepet játszott katonai, közigazgatási és kereskedelmi központként. A 4. században a hunok betörtek a római Pannonia provinciába, ami a római uralom bukásához vezetett. A 6. században a terület az Avar Kaganátus részévé vált.

A székesfehérvári nagy avar temető felfedezése arra utal, hogy körülbelül 1400 évvel ezelőtt jelentős avar népesség élt ezen a területen és Fejér vármegyében.