Ukrajna nyelvi politikája továbbra is komoly aggodalmat kelt a kisebbségi közösségek, különösen a magyar kisebbség körében. Az anyanyelvi oktatás és a nyelvi jogok csorbítása nemcsak a helyi közösségeket sújtja, hanem szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel, amelyek a sokszínűséget, a kisebbségi jogok védelmét és a kulturális autonómiát helyezik előtérbe. Ez különösen problematikus egy olyan ország esetében, amely az EU-tagságra törekszik.

Ukrajna nyelvi ombudsmanja, Olena Ivanovszka szerint nincs ok arra, hogy a magyar nyelv kiemelt jogokat kapjon a nemzeti kisebbségek vagy az EU hivatalos nyelvei közül.

Ivanovszka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjúban hangsúlyozta: 

Ukrajna soknemzetiségű állam, tisztelettel viszonyulunk minden nemzeti kisebbséghez, de minden állampolgárnak egyenlő jogokkal kell rendelkeznie. Az ukrán nyelv az egyetlen államnyelv és a nemzetiségek közötti kommunikáció eszköze.”

Az ombudsman hozzátette, hogy a kárpátaljai helyzetet is jól ismerik, és ott a magyar közösség nyelvi jogai nincsenek korlátozva: 

„Sőt, sok településen a mindennapi életben, az oktatásban és a kulturális életben is jelen van a magyar nyelv. Egyetlen más nemzeti közösség sem kér külön kiváltságokat, miért kellene akkor éppen a magyarnak?”

Ivanovszka szerint a nemzetközi kommunikáció fontos, de nem történhet Ukrajna szuverén jogainak rovására: „Az ukrán nyelv az, ami egyesíti az állampolgárokat, biztosítja az ország egységét és integritását. Külön kivételek megadása más nyelveknek hibás és elfogadhatatlan lenne.”

Taras Kremen, Ukrajna nyelvi ombudsmanja a „Den” című lapnak adott interjújában kijelentette: „2025 szeptemberétől minden kisebbségi nyelven oktató iskola átáll az ukrán nyelvű oktatásra, de a kisebbségi nyelvek továbbra is tanulhatók lesznek tantárgyként.” Ez az intézkedés a kisebbségi nyelvek oktatási szerepének jelentős csökkentését jelenti, ami különösen érzékenyen érinti a kárpátaljai magyar közösséget.

A döntés az ukrán nyelv dominanciáját erősíti, miközben a kisebbségi nyelveket másodlagos szerepre kényszeríti.

Ukrajna lépései, amelyek az anyanyelvi oktatás visszaszorítására irányulnak, éles ellentétben állnak ezekkel az értékekkel. Az ilyen intézkedések nemcsak a kisebbségi közösségek beilleszkedését nehezítik, hanem aláássák Ukrajna hitelességét az EU-integrációs folyamatban. Egy olyan ország, amely az európai értékek iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a kisebbségi jogokat, hiszen ezek az EU-tagság alapfeltételei közé tartoznak.

A kárpátaljai magyar közösség és más kisebbségek helyzete Ukrajnában tehát nem csupán helyi ügy, hanem az ország európai integrációjának egyik kulcskérdése. A nyelvi autonómia csorbítása és a kisebbségi jogok korlátozása rossz fényt vet Ukrajnára, és komoly akadályt jelenthet az EU-val való közeledésben. Ahogy Brenzovics László már korábban is fogalmazott: „A kisebbségi jogok tiszteletben tartása nélkül nincs valódi európai integráció.”